Wass Albert: Gondolsz-e rám?

Wass Albert: Gondolsz-e rám?

Mikor az est szellő-uszálya lebben,
S madár dalol a zöldellő ligetben,
Mikor az égen első csillag ég,
S a nyárfa lombja suttog halk mesét,
Bíborba nyíló álmod alkonyán
Gondolsz-e rám?

Ha lelked, mint egy mámoros madár
Az ég sötétkék bársonyára száll,
Mikor a fényt koszorúba fonod,
S azzal köríted, tiszta homlokod,
Repeső vágyad tündér-hajnalán
Gondolsz-e rám?

Én minden este kis faludba szállok,
Hol most javában nyílnak a virágok,
S szívem egy titkos, halk ütemre dobban,
Ha látlak olykor állni ablakodban;
El-el merengsz... s úgy érzem, igazán 
Gondolsz reám!

Karikatúrák

Olvasd Rinka írásait...

http://rinka.extra.hu/

Ének az esőben - V-tech

1. Egy angyal küldte értem biztos Õt,
Mert a szerelem mellé küldött jégesõt.
Hogy csókját még forróbban éljem át,
És közben úgy öleljem át,
mint nagy viharkabát

2. Ha utcára lép,
Könnyre váltja a felhõk záporát,
Mert sírni kezd az ég,
Ha minket együtt lát.

R. Táncolnék százegy éjen át,
s dúdolnám szívünk dallamát,
Míg az esõ csak hull,
Mintha minden cseppje ütné a zongorát.
Táncolnék százegy éjen át,
s dúdolnám szívünk dallamát,
Míg az esõ csak hull,
Mintha minden cseppje ütné a zongorát

3. Záporral a kézben jött a nyár,
s mert a viharok mellé jó nagy tócsa jár,
Átáztatta szívem fõterét,
De téged küldött kárpótlásként
mint fõnyereményt

Nem számít már,
Hogy bõrig ázunk a csillagos ég alatt.
Mikor lelkünk táncot jár,
Már boldog a pillanat.
R. (2x)
(szövegíró : Orbán Tamás)

Gyévuska - Mezei Mária előadásában

Rating:	★★★★★
Category:	Other

Mezey Mária Színésznő
Született:
1909. október 16. Kecskemét
Elhunyt:1983. április 20. Budapest, (Budakeszi)

"Ó igen, adni kell, adni, mindent odaadni. Munkát, erőt, életet.
Pénzt, ruhát és kenyeret. Könnyet, mosolyt, simogatást.
Jó szándékot, jó akarást, imádságot, egészséget. Melegséget,
élő hitet. Odaadni akárkinek, a legelső nincstelennek,
a náladnál szegényebbnek. Szeretettel adni
és érte semmit sem kívánni. Így kell élni."
(Mezei Mária)



Gyévuska - dalszöveg

Mikor százezer csillagfény hinti ránk sugarát,
Imaként remeg énfelém egy kis halk szerenád.
Elfelejteni nem lehet, ő dalolta de rég:
Gyévuska nyújtsd a kis kezed, vigyáz ránk majd az ég!

Így búcsúzott el csendesen, szívverésem megállt.
Társtalan lett az életem, az idő tovaszállt.
Messze vitte a lelkemet és a bús énekét:
Gyévuska nyújtsd a kis kezed, vigyáz ránk majd az ég!

Nyíló orgona, jégvirág, hóvihar, napsugár.
Megy előre csak megy tovább, nem tudom merre jár!
Egy megőrzött kis kép felett glória fénye ég.
Gyévuska nyújtsd a kis kezed, vigyáz ránk majd az ég!

Jön egy nap újra látom őt, a szívem feldobog.
Ott áll majd a kis ház előtt, ahol elbúcsúzott,
Újra hallom az éneket, nekem ennyi elég:
Gyévuska nyújtsd a kis kezed, vigyáz ránk majd az ég!

Egy kis kápolna ajtaján ketten átsuhanunk,
Halkan suttogó, kis babám, ez a legszebb napunk,
A kis oltárhoz érkezünk,zúg az orgona még...
Gyévuska, egy az életünk, vigyázott ránk az ég!
(szövegíró : Pártos Jenő)

Bob Marley, a reggae királya

Rating:	★★★★★
Category:	Other

1945. február 6-án a jamaikai Nine Milesben született Bob Marley, az 1970-es évektől a reggae zene egyik legjelentősebb képviselője, a rasztafári mozgalom hirdetője.
1945. február 6-án a jamaikai Nine Miles nevezetű kis faluban egy helybeli fiatal fekete nő és egy idős angol katonatiszt botrányos házasságából született Bob Marley, reggae zene egyik legjelentősebb képviselője. A szülők kapcsolata hamar nagyon megromlott, így a fiút az édesanyja egyedül nevelte fel.
Miután betöltötte a 16. életévét és befejezte az iskolát, Jamaika fővárosába, Kingstonba költözött, ahol a szegénynegyed nyomorúságában a zenélés jelentette számára a boldogságot. A zene iránti elkötelezettsége ellenére - anyja kívánságára - bicikliszerelőként vállalt állást. Néhány év után azonban felhagyott a szakmával, és minden idejét a zenélésnek szentelte.
1961-ben az egyik barátjával, Bunny Wailerrel együtt megalapította a Rudeboyst, amelyet később The Wailing Wailers-re kereszteltek át. Az általuk megteremtett és népszerűsített reggae rövid időn belül közkedveltté vált.
Az évek folyamán a rasztafári mozgalom tagjává vált Bob Marley és csapata az Amerikai Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában számtalan koncerten lépett fel, ahol az idegen hangzással elvarázsolta a közönséget. A „No women, no cry”, „I shot the sheriff” vagy a „Stir it up” örökzöld világslágerek lettek.
Pályája csúcsán, 1980-ban azonban kiderült, hogy áttétes rákban szenved. Valószínűleg egy korábbi futballbalesetéből kifolyólag bőrrák alakult ki nála, amelyet nem kezeltetett időben, és az átterjedt a májára, tüdejére és az agyára. Utoljára 1980 szeptemberében a pittsburghi Stanley színházban lépett fel.
A világ legkiválóbb specialistáinak szakértelmét kérve komoly és többnyire fájdalmas gyógykezeléseknek vetette alá magát. Miután a New Yorki Cancer Center (Rákközpont) elismert orvosa, Sloan Kettering csak néhány hete adott neki, Marley a németországi Rottach-Egernbe utazott, a csodadoktorként kikiáltott Dr. Josef Isselshez. Végül 1981 tavaszán az orvosnak és paciensének egyaránt be kellett látnia, hogy a betegség visszafordíthatatlan. Május 8-án Bob Marley a hazautazás mellett döntött. A floridai átszállást azonban a legyengült szervezete már nem bírta ki, 36 éves korában a miami kórházban hunyt el.
Holttestét Jamaikába szállították, ahol ünnepélyes keretek között, mintegy 100 ezer gyászoló jelenlétében a nine miles-i mauzóleumban helyezték végső nyugalomra. Halála után a 30 millió dolláros hagyatékán az örökösök, a producerek, valamint a lemezkiadók hosszú évekig marakodtak.
(geographic.hu)



A zenéjével Rita Marley folytatja a fiatalon elhunyt férje, Robert Nesta Marley által megkezdett utat, de új elemekkel is gazdagítja azt. Zenéje kitűnően bizonyítja, hogy milyen sokféleség és változatosság rejlik a reggae zenében, ha azt egy megfelelő alkotó- előadóművész ötvözi a gospel, a rhythm and blues, a jazz vagy a soca elemeivel. Dalainak mondanivalójáról a Reggae Királynő így vallott: "Üzenetem az öröm ünneplése és az egymás iránti szeretet; a harc és háború mentes élet."

Fitó Ica: Árvalányhaj

Fitó Ica: Árvalányhaj

Bolyhos cérnaszál vagy
szélben lengedező
dísze a határnak

nem vagy színes-ékes
fehér gyapjúfonál
illatod sincs, mézes

árván hajladozol
méheket, lepkéket
nektárral nem vonzol

sívó homokbucka
hajlékod szegényes
füves árok partja

*

Vajon honnan jöttél?
Ide, hogy jutottál?
Tündérlány hajából
talán kihullottál?

Csomókban, elszórtan,
szerényen, csendesen,
társakkal magányban
árválkodsz kedvesen.

Tövednél gyík lapul
kis árnyat keresve,
nyúlsereg szaladgál
a vadászt feledve.

Pacsirta énekét
naphosszat hallgatod,
elhajolsz, tompítod,
ha őzpata dobog.

Ó, de leszednélek,
csokorba kötnélek
csodás dísze lennél
szobám szegletének.

Mesélnél a télben
szélsusogó nyárról
kékellő felhőről,
meleg napsugárról.

Árvalányhaj lengedez a hegytetőn...

"Árvalányhaj lengedez a hegytetőn,
Árva vagyok, elhagyott a szeretőm,
Ha elhagyott, hagyjon is el örökre,
Nem is lehet minden lánynak hat ökre.

Nem szeretem az uramat, nem biz­ én,
Ha kimegyek, ha bémegyek sírok én,
Sírok, sírok, siratom a lányságom,
Siratom a lánykori boldogságom."

Történet is íródott róla:

Tompa Mihály: Az árvalányhajról című elbeszélő költeménye.
 A versben Árvalány haját két testvére bosszúból lenyírja és
kiszórja a kastély ablakán. Ezt a megaláztatást a lány nem
éli túl, de a hajából árvalányhaj születik:

.....
S kikölt az árvalányhaj,
Mint a szellőcske szólt;

S azóta; hol tenyészik:
A rét vidékinél,
Lágyan ringatja anyja,
A csendes esti szél.

Legények! a leányhoz
Hogy hívek légyetek:
Bús Árvalány hajából
Bokrétát kössetek!

Azt szedjetek, leányok,
Ti is völgyön, hegyen!
Rút a leány, ha irígy;
Ő jó, szelíd legyen.

Homoki árvalányhaj 

Az árvalányhaj a homoki rétek, legelők, homokpuszták jellegzetes növénye. A jellegtelen kócos növényt Petőfi Sándor és Tompa Mihály tette híressé.

Az árvalányhaj a magyar nép egyik legkedvesebb növénye. A legények régen gyakran tűztek a kalap mellé árvalányhajból kötött bokrétát.

       (Ma már ez nem lehetséges, mert valamennyi árvalányhajfaj védett!)

Tóth Árpád: Kaszás csillag

Az M42, az Orion-köd (Forrás: NASA)

Tóth Árpád: Kaszás csillag

Kora este a padon
Ülök, künn a Bástyán,
Tűnődöm a csillagok
Néma fordulásán;
Kaszáscsillag, az öreg,
A nyugati szélen
Éppen nyugszik: eleget
Ragyogott a télen.

Hányszor néztem akkor őt
Fájó órák éjén,
Virrasztott a téli ég
Kopár meredélyén,
Égett nagy fényjelekkel,
Csuda-rejtelemmel,
Ő, az örök Orion,
A vén Égi Ember.

Biztatgatott, csüggedőt,
Hű, szigorú fénye:
Ne félj öcsém, istennek
Kisebb teremtménye!
Fény vagy te is, lobogj hát,
Melegíts és égess,
Hinned kell, hogy a világ
Teveled is ékes! -

Téli csillag, csillagom,
Tavasz akar lenni,
Kamasz-fények villogják:
A mi tüzünk semmi;
Furcsa, vad reflektoruk
Vén fényünkbe lobban,
Öreg csillag, Orion,
Hát lenyugszunk mostan?

Csillagapám, fénysubás
Öreg égi pásztor,
Vagy tán dac az, amit most,
Búcsúzva, példázol?
Így a bölcsebb? - letűnni
Büszke, bús kudarccal
S száz év múlva kelni majd
Örökfényű arccal?

Ülök este a padon
Idekünn a Bástyán,
Tűnődöm a csillagok
Néma fordulásán;
Kaszáscsillag, az öreg,
A nyugati szélen
Leáldozott. Méla csönd
Éje maradt vélem

Dsida Jenő: Az én kérésem

Dsida Jenő: Az én kérésem

Az ábrándok, mik itt élnek szívemben
Immár tudom, hogy nem maradnak itt
Minden, ami szép, gyorsan tovalebben
Az élet erre lassan megtanít

Mert mi az élet? Percek rohanása
Fagyos viharként száguld mindenik
Mögöttük sír a kertek pusztulása
S a rózsabokrot földig letörik

Mezők virágai