Csanádi Imre: Tavasz- ébresztő

Csanádi Imre: Tavasz- ébresztő

Ébredj, új tavasz, 

jégtörő, sugaras,

gallyat gombosító,

rügyet rojtosító,

mindenféle madarakat

víg versre tanító.

Csanádi Imre: Hónapsoroló

Csanádi Imre: Hónapsoroló

Új év, új év, új esztendő.

Hány csemetéd van?

Tíz meg kettő.

Jégen járó január,

Fagyot fújó február,

Rügymozdító március,

Április füttyös, fiús,

Virághabos víg május,

Kalászkonyító június,

Kaszasuhintó július,

Aranyat izzó augusztus,

Szőlőszagú szeptember,

Levelet osztó október,

Ködnevelő november,

Deres, darázs, december.

Csanádi Imre: Karácsony fája

Csanádi Imre: Karácsony fája

A karácsony akkor szép,
hogyha fehér hóba lép, -
nem is sárba, latyakba…
Ropog a hó alatta.

Hegyek hátán zöld fenyő,
kis madárnak pihenő, –
búcsúzik a madártól,
őzikétol elpártol.

Beszegődik, beáll csak
szép karácsony fájának,
derét-havát lerázza,
áll csillogva, szikrázva.

Ahány csengő: csendüljön,
ahány gyerek: örüljön,
ahány gyertya: mind égjen,
karácsonyi szépségben.