Augusztus 20 /2010 képeim

 

Szent István /képek

Képek - Szent Istvánnal kapcsolatos és a Bazilika

Augusztus 20

Rating:
Category:	Other

I.Szent István király (eredetileg Vajk, kb. 975., Esztergom – 1038. augusztus 15., Székesfehérvár vagy Esztergom-Szentkirály) az első keresztény magyar király, a keresztény magyar állam megalapítója és a magyar keresztény egyház megszervezője.

Apja, Géza fejedelem, anyja pedig az erdélyi Gyula vezér Sarolta (Sarolt) nevű keresztény leánya volt. István 970 körül született. Születésekor ugyan a (török eredetű) pogány Vajk nevet kapta, 972-es megkeresztelésekor azonban az első keresztény vértanú, István nevét adták neki.



996-ban vette feleségül Henrik bajor herceg leányát, a későbbi II. Szent Henrik német császár testvérét, Gizellát, akivel sok hittérítő és lovag jött Bajorországból. Atyja életében a nyitrai dukátus ura volt, majd 997-ben, Géza fejedelem halála után követte őt a fejedelmi székben. Az ezredfordulón, 1000 karácsonyán, (más értelmezések szerint 1001. január 1-jén vagy 1000. augusztus 24-én) koronázták királlyá Esztergomban a feltehetőleg II. Szilveszter pápától kapott koronával, amely azonban nem azonos a ma Szent Korona néven ismert uralkodói jelvénnyel. Ezzel megalakult a keresztény, független Magyar Királyság. István és Gizella fia, Imre herceg 1031-ben egy vadászaton meghalt. Istvánt a gyász megviselte, majd súlyosan meg is betegedett. Így utolsó éveire egyenesági örökös nélkül maradt. Utódaként végül unokaöccsét, Orseolo Pétert nevezte meg. Halála előtt Magyarországot a Boldogságos Szűzanyának ajánlotta fel. (Bizonyos kutatók szerint a korabeli szokás szerint tulajdonába adta.) Ezért nevezik Magyarországot Mária országának. István király 1038. augusztus 15-én halt meg Székesfehérváron, ott is temették el.



Törvényei
István két törvénykönyvét ismerjük: az elsőt feltehetően még életében írásba foglalták, a másodikat uralkodása vége felé vagy nem sokkal halála után. István törvényeiben a kereszténység megerősítésére, az egyházi tulajdon védelmére törekedett, második törvénykönyvének első törvénycikke rendelkezik arról, hogy minden 10 falunak egy templomot kell építenie, ezen kívül kötelezővé tette a misére járást vasárnaponként. István törvényei a tulajdonviszonyok átalakítása érdekében megváltoztatták az öröklődésre vonatkozó addigi magyar szokásokat, védve ezáltal a magántulajdont, illetve megszüntetve a levirátust.
1083. augusztus 19-énszentté avatták, majd augusztus 20-án emelték oltárra Budán szent ereklyéit; ezzel ő lett az első magyar szent és egyben szent király. Koronázása milleniumán a 2000. évben Bartholomeosz konstantinápolyi ortodox pátriárka is szentté nyilvánította, így a nagy egyházszakadás (1054) óta ő az első, akit mind a katolikus, mind az ortodox hívők szentként tisztelnek.
(keresztenymagyarorszag.hu)


Szent István Bazilika
Budapest, 1991 /Fotó: Hegyi Gábor

István a Király/
cd1
István a Király/
cd2

Saját szerkesztésű képeim itt...

Augusztus 20

Rating:	★★★★★
Category:	Other

(Kép - Szent István koronazasa)
Augusztus 20
Ünnepeltük már:
Szent István-napként, a körmenetből indult
Szent István hét a Horthy rendszerben
István király ünnepe 1945 után
Az új kenyér ünnepe 1848-ban, ezt pedig az alkotmány ünnepe követte.
A jelenség magyarázata, hogy a kommunisták meg akarták fosztani az ünnepet katolikus múltjától és ettől független, a többség számára elfogadható megnevezést kerestek. Először az új kenyér ünnepe bukkant fel. Az elfelejtett aratóünnepségek propagálása nem a kommunisták ötlete, már a 20. század legelején mozgalom indult a népszokás érdekében. Az új kenyér kifejezést a Horthy-rendszerben is használták, ez sem volt újdonság. Azonban akadt egy jelentős különbség a korábbi és a kommunista gyakorlat között: míg az elődök az új kenyér elnevezést kiegészítésnek szánták, addig a Rákosi-diktatúra az ünnep átformálására használta, az elnevezést kötelezővé tette.
A rendszerváltás után Szent István személye kapott újból jelentőséget, melyhez társul a Szent Korona ünnepe is már.

István a Király - Cd itt hallható
Cd 1
Cd 2

Kellemes pihenést, az ünnephez méltó ünneplést kívánok Mindenkinek!

Augusztus 20 - Az államlapítás ünnepe.

Rating:	★★★★★
Category:	Other

Humnusz

Szent István napját Mária Terézia (1717-1780) német-római császárné, magyar királynő tette országos ünneppé. Valójában a XIX. század elején, 1818-tól kezdődtek a rendszeres ünnepségek, ekkor rendeztek első ízben körmenetet Szent István jobbjának a tiszteletére.

A középkorban az egész Kárpát-medencében élt Szent István kultusza, amely a török hódoltság alatt eltűnt. A kultusz fontos eleme volt a búcsújárás és az Aranybullában (1222) is meghatározott „szent király ünnepe”, amelyet Székesfehérváron tartottak, bár kezdetben nem augusztus 20-án. 

A katolikus ünnep következő fejezete Mária Terézia korához kötődik, amikor uralkodói közbenjárással 1771-ben Raguzából (ma Dubrovnik, Horvátország) Bécsbe, majd Budára került a Szent Jobb ereklye. A királynő rendelete értelmében az időközben elpusztult Zsigmond-kápolnában őrzött ereklyét évente hat alkalommal lehetett közszemlére állítani, köztük augusztus 20-án. Rendelete egyben nemzeti ünnepnek minősítette Szent István napját.

Az intézkedés ellenére az ünnep nem vált rögtön az ország egységét kifejező szimbólummá, ennek alapjait csak az 1818-ben először megtartott körmenet fektette le. A körmenetnek egészen a második világháború végéig a budai vár adott otthont, nem pedig a pesti belváros, ahogyan napjainkban.

A szokás történetében az 1848-49-es szabadságharc után több mint tíz éves kényszerszünet következett be, mivel a Bach-korszak betiltotta. Az enyhülés vetett véget a tilalomnak 1860-ban. Ezután augusztus 20-a egyre népszerűbbé vált, a körmenetet országos érdeklődés kísérte. 

A körmenet viszont a kommunizmus berendezkedése után a Bach-korszakhoz hasonlóan ismét tiltólistára került, ezúttal negyven évre.

Új kenyér - Magyarország

Az ünnepnek természetesen új nevet adtak. Addig Szent István napnak hívták leggyakrabban augusztus 20-át. Először lekopott a szent kifejezés, majd 1948-ban megszületett az új kenyér ünnepe elnevezés, mint központilag előírt szóhasználat. A kifejezést azonban hamar felváltotta egy újabb elnevezés, az alkotmány ünnepe. 1949. augusztus 20-án lépett életbe ugyanis az alkotmány, az elkövetkező években pedig ez a kifejezés dominált.

Az ötvenes évek elején a programok megrövidültek, csak termelési versenyekről és lelkes sztahanovistákról adott hírt a korabeli sajtó. A tűzijáték is elmaradt, helyette a Gellérthegyen csak tábortűz volt. Viszont a korszak vívmánya a kitüntetés-adományozás – művészeknek, népművelőknek –, amely ma is létezik. A kommunisták tehát szakítottak a múlttal, de az ünnep továbbra is a hatalom birtokosainak identitását szimbolizálta. 

A Rákosi-diktatúrához képest váltás, hogy – szigorúan a szent jelző említése nélkül – István király személye is felbukkant. Augusztus 20-át az államalapítás, az alkotmány és az új kenyér ünnepének tekintették. A körment továbbra is tabu volt, egészen 1989-ig, amikor hosszú évtizedek után a Bazilikánál megrendezték az „elsőt”. 

SZENT ISTVÁN KIRÁLY INTELMEI IMRE HERCEGHEZ...katt ide

I. Szent István

Magyarország királya

Uralkodása 997-től fejedelem 1001-től király – 1038.augusztus 15.

Megkoronázása 1000 vagy 1001

Született kb. 975

Esztergom

Elhunyt 1038. augusztus 15.

Székesfehérvár vagy Szentkirály

Nyughelye Székesfehérvár

Szűz Mária templom

Elődje Géza (fejedelemként)

Utóda Orseolo Péter

Felesége Boldog Gizella (kb. 995-1038)

Gyermekei Ottó – fiatalon meghalt

Szent Imre herceg († 1031)

Dinasztia Árpád-ház

Apja Géza fejedelem

Anyja Sarolt

Ady Endre: Ének aratás előtt

1. Hamu alatt parázsló harag,

Ökölbe szorult, rázó kezek,

Irgalmatlan, dühös kiáltás,

Közeleg az ünnepetek.

2. Aratásra készülő mezők,

Torkodon-akadt, gyűlölő szavak,

Kaszák, mik kiegyenesedtek,

Ünnep készül, piros, szabad.

3. Indul a vén, magyar tespedés,

Pattan a feszült, ostoba húr,

Nagy gőgök félve összebújnak

S a tisztes, nagy csönd meglapul.

4. Magyar ünnep lesz az aratás,

Aratni búzát, vért, fejet:

Nő a dühösök szent szektája,

Aratás lesz, ne féljetek.

Faludi Ferenc: Szent István királyhoz

1.

Dicső István, nagy királyunk,

Téged ég s föld magasztal,

Téged tisztel kis országunk,

Első szent urának vall.

2.

Tőled vette fényességét,

Méltóságát, érdemét,

Koronája ékességét,

Hitit, kincsét, mindenét.

3.

Elbujdostál, megkerestünk,

Áldott légyen a szent ég!

Országunkba bévezettünk,

Szivünk örömében ég!

4.

Drága kincsünk, feltaláltunk:

Magyarország, vigadozz!

Itt van, kit óhajtva vártunk,

Ezer áldásokat hoz.

5.

Ime a te reménységed,

Inségedben ide nézz:

Isten után erősséged,

Mególtalmaz ez a kéz.

6.

Megvigasztal minnyájunkat,

Hatalmunkban vastagit,

Megtágitja országunkat,

Végig megtart, bóldogit.

7.

Budán nyugszik; Buda vára,

E szentséget megböcsüld!

Atyja után, nem sokára,

Biztat az ég: Imrét küld.

8.

István mellett itt lész fia,

Megtestesült angyalunk,

Megszerzi ezt két Mária,

Égi s földi asszonyunk.

A Magyar Szentek Himnusza

Isten, hazánkért térdelünk elődbe.

Rút bűneinket jóságoddal född be!

Szent magyaroknak tiszta lelkét nézzed,

Érdemét idézzed!

István királynak szíve gazdagságát,

Szent Imre herceg kemény tisztaságát,

László királynak vitéz lovagságát:

Ó, ha csak ezt látnád!

Szent Erzsébetből hős szeretet árad,

Margit imái vezekelve szállnak,

Minket hiába, Uram, ne sirasson

Áldott Boldogasszony!

Ránk, bűnösökre minden verés ránkfér,

De könyörögnek ők tépett hazánkért.

Hadd legyünk mink is tiszták, hősök, szentek:

Hazánkat így mentsd meg!

(szövegíró : Mentes Mihály)