A Föld Órája: Budapest és Pécs is csatlakozik az akcióhoz..Csatlakozz Te is!

Rating:	★★★★★
Category:	Other

A FÖLD ÓRÁJA: SÖTÉTBE BORULNAK A NAGYVÁROSOK
2008. március 29.

A globális felmelegedés elleni összefogás fontosságára hívja fel a
figyelmet az az akció, amelynek keretében ma este 8 órakor
világszerte várhatóan mintegy 30 millióan kapcsolják ki egy órára
a világítást és a televíziót.

Tavaly márciusban tartották az első "A Föld Órája" elnevezésű klímavédő
akciót a Természetvédelmi Világalap (WWF) szervezésében. Ennek
keretében az ausztráliai Sydney borult sötétbe, amikor a lakók, a helyi
önkormányzat és az üzletek kikapcsolták egy órára a világítást és a
televíziót a globális felmelegedés elleni harc jegyében. Az akció sikeresnek
bizonyult, és a szervező WWF úgy döntött, hogy idén az egész világra
kiterjeszti. A tervek szerint a részt vevő városokban egy órára kikapcsolják
a világítást helyi idő szerint este nyolc órától.



Huszonnégy város csatlakozott eddig a március 29-i Föld Órája
kezdeményezéshez: Atlanta, Bangkok, Dublin, Montreal, Ottawa,
Phoenix, San Francisco és Vancouver, Chicago, négy dániai város,
hat ausztráliai szövetségi állam és regionális főváros, Manila, a
Fidzsi-szigeteki Suva, Tel-Aviv, Toronto és az új-zélandi Christchurch.
Várhatóan 30 millióan vesznek részt idén világszerte az akcióban.

Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség azt kéri mindenkitől,
hogy lehetőségeihez mérten Magyarországon is csatlakozzon az
akcióhoz. A szervezet külön kéri Budapest vezetését, hogy
március 29-én este nyolc órakor egy órára kapcsolja ki a főváros
díszkivilágítását, ezzel is jelezve a klímaváltozás elleni fellépés és
az energiatakarékosság fontosságát. A városvezetés egyelőre nem
nyilatkozott arról, hogy eleget tesz-e a felkérésnek.

A Föld Órája: Budapest és Pécs is csatlakozik az akcióhoz

Pécs az első magyarországi városként csatlakozott a klímavédő
akcióhoz, a Fővárosi Közgyűlés pedig csütörtökön fogadta el azt a
javaslatot, hogy a főváros is csatlakozzon a Föld Órája
kezdeményezéshez; így este nyolc órakor kikapcsolják Budapest
díszkivilágítását is.

A fővárosban összesen több mint száz épületet érint az éjszakai
díszkivilágítás kikapcsolása, és a budai Vár, a Szent István-bazilika,
a Parlament, a Lánchíd valamint további közel 100 szobor és múzeum
fényei hunynak ki. A közvilágítást természetesen nem fogják
kikapcsolni ekkor sem.
Csatlakozz Te is, kapcsold ki az áramot!
Forrás: (www.bumm.sk/index)

Wass Albert: Márciusi ballada

Wass Albert: Márciusi ballada

Fenyők fekete lombján
már gyantaillat árad.
Az alkonyat lilája
övezi lent a fákat.
Egy kis patak dalolgat…
rég nem dalolt már senki.
Dalát a fenyves-erdő
kacagva visszacsengi.


A nyirkos erdő mélyén
ébredni kezd az élet.
Az éledő rügyek közt
széncinke-had mesélget.
Rigók halk füttye szólít
a csöndes esti lesre,
s halk nyár-illúzióval
köszönt a szürke este:

…Lágy csendű lombok alján
pásztortűz fénye éget…
A tölgy-erdők susognak
csodálatos meséket…
Leszáll a tarka álom…
s míg csöndesen elalszol:
fejed felett a fákon
csengő poszáta-dal szól…

Fenyők fekete lombján
már gyanta-illat árad.
Az alkonyat lilája
övezi lent a fákat.
Egy kis patak dalolgat…
rég nem dalolt már senki…
dalát a fenyves-erdő
kacagva visszacsengi.

Emléknaptár 2008

"Sehol annyi virág, Sehol annyi bánat!
Szeresd jobban, Uram Az én Szegény Hazámat."
(Wass Albert)

Portrék - Karikatúrák

A karikatúrák többsége itt található:

http://www.karikatura.hu/karikatura.htm

Wass Albert Emlékév 2008

Rating:	★★★★★
Category:	Other

Összeállítás: Wass Albert emlékév alkalmából.

Wass Albert (szentegyedi és czegei gróf Wass Albert;
(1908. január 8. – Astor, Florida, 1998. február 17.) erdélyi magyar író és költő.

"Testvér! Valamit szeretnék mondani Neked. Ne hidd, hogy csúnya a világ  s az emberek rosszak. A világ szép s az emberek jók. A rosszaság nem egyéb,  mint valami furcsa betegség, mely ragályos és időnként visszatér.Akár a pestis vagy a nátha. S olyankor elcsúfítja a világot maga körül.  A világot? A Te világodat. De ne feledd el, hogy a Te világodon kívül van  még egy másik világ és ez az igazi világ. Gyökered, vagyis jellemed,  adottságaid, érzéseid és az a sok láthatatlan holmi amit magadban hurcolsz  egy életen át, ebből az igazi világból ered, és ahhoz a mesterséges másik  világhoz, melyet magadnak csináltál, csak annyi köze van, mint a hóvirágnak az avarhoz, melyen átüti fejét midőn a földből előbúvik.Ha felületesen megnézed, azt hiheted, hogy ez a penészszagú halott szőnyeg tartja a hóvirágot a hátán.  Pedig nem így van. Előfordul, hogy erdőtűz támad s az avar tüzet fog és elég.  Elég a hóvirág is vele, az igaz. D jövő tavasszal előbúvik megint. Miért?  Mert gyökere mélyebben volt, mint a halott avar, a földben volt, az igazi földben. Így van ez veled is,testvér. Gyökered nem ebből a világból való, amit magad köré ácsoltál, és ha tűz támad s rád dőlnek a kontár tákolmány romjai: Éned az ösztön gyökérszálainak nyomán visszamenekül az igazi világba, akár a hóvirág. Mert nincsen különbség, közted s a hóvirágok között abban a világban."(Wass Albert)

Wass Albert: Rózsaszirmok

Wass Albert: Rózsaszirmok

Leszállt az alkony s egy gyenge szellő
Tündér-rózsát hintett az égre,
Fülembe suttogott egy bús mesét,
S tova libbent a messzeségbe...

Egyszer, régen, mikor még volt öröm,
Egy tündér élt nyíló rózsák között,
Alatta vígan csillogott a tó
S a zord szikla bíborba öltözött...

Ha jött az est, ott dalolt a szellő,
A bércen harsogott a vad patak,
S a szellő halk suttogása mellett
Táncolt a köd, s ezüst holdsugarak...

Hanem egyszer, zúgó fergetegben
A Szélkirály orkán-csapata jött,
És elragadva a tündérlányt
Eltűnt a sötét fellegek mögött...

Azóta mindig, mikor jön az est,
S bíborban úsznak a hegyoldalak,
A szellő halkan az égre szórja
A fonnyadt tündér-rózsa szirmokat...

Én is olyan bús szellő vagyok,
Verseim picinyke rózsaszirmok,
Miket most, hogy alkonyom leszállt,
Haloványkék végtelenbe szórok...

Wass Albert: Tóparton

Wass Albert: Tóparton

Titkolódzó, égszínkék habokban
ezüst naszádon úszott át a hold...
S a nyári éjnek misztikus fátylában
remegve játszott száz piciny kobold.

Oly szép volt, mintha tündérkertben járnék,
egy tündér-ország rezgő fátyola...
Egy kongó hang úgy reszketett a vízen,
mint vártemplomban búgó orgona...

Egy vén daru vonult a tó felett,
ő zengte el búsan panasz-dalát,
s a csillaghulló nyári éjjelen
fáradt szívem itt megnyugvást talált...

A daru elment... s egy pillanat alatt
zokogni kezdett sok piciny kobold...
A titkolódzó, égszínkék habokban
ezüst naszád úszott át: a hold.

(A verset  http://zsibrak.multiply.com/ - Beától kaptam, ajándékba)

Wass Albert: Erdők könyve - Aranymadár

Aranymadár

És most kisfiam, mielőtt éjszakába menne át az este, és egymásnak nyugodalmas jó éjszakát kívánnánk, elmondok még neked egy utolsó mesét. Nem is mesét: igaz történetet. Minthogy mindaz, amit eddig elmondottam neked, nem mese volt tulajdonképpen, hanem csupa valóságos, igaz történet. Mert való igaz, hogy él az erdő, élnek a fák és a virágok, s az állatok beszélnek egymással és a fákkal. Való igaz az is, hogy a vén Csönd bácsi mohaszakállában apró kicsi csigák mászkálnak, s az Angyalok Tisztását is meglelheted, valahol elbújva az erdők között. Igaz a történet a kék hegyekről is. Magad is rájössz erre még. Mind igaz. És most még figyelj utoljára jól ide!

Volt egyszer, nagyon régen, egy kisfiú. Ott élt valahol messze keleten, az erdők között. Egy kicsike országban, amelyikről ma már nem is tud senki, a amelyiknek Transsylvania volt a neve.
Ez a kisfiú az erdőben lakott, egy kicsike házban a szüleivel együtt. Az erdő tanította meg látni, hallani, érezni. Játszótársai az őzek voltak, s a kis nyulak. Barátai a fák, virágok, pillangók.
Látó ember volt. Értette a fák beszédét, a patak csobogását. Időnként átment az Angyalok Tisztására, s az angyalok megtöltötték a szívét szeretettel, békességgel, jósággal és mindazzal, amit a Jóisten az embernek ajándékul adott.
De amikor a kisfiúból nagyfiú lett, érte jöttek a városból a Gyűjtő-emberek, és elvitték magukkal, hogy dolgozzék nekik. Elhurcolták messzire, nagy városok kőházai közé, és nem eresztették többé szabadon. Azután pedig megfogták a Rontóemberek, láthatatlan láncokkal megkötözték, hogy ameddig él, szolgáljon nekik.
Pedig odahaza várta az erdő. Várták a fák, az őzek és a pillangók. A visszhang, a patak, a csönd. A virágok és a madarak. Várták mind, hogy visszatérjen. De nem jött.
Telt az idő. A fák lombja kizöldült, s újra lehullott. Virágok nyíltak és elhervadtak. Vándormadarak jöttek, vándormadarak mentek … de a fiú nem jött vissza többet.
Mikor aztán már nagyon-nagyon sok idő eltelt, és a fák újra zöldek voltak, a rétek virágain pillangók kergetőztek, és a visszhang ott ült kék ruhájában a sziklákon, és versenyt dalolt a madarakkal: az Erdő elhatározta, hogy üzenetet küld érte. Előhívta legkisebb szolgáját , a fenyőillatú szellőt, és azt mondta neki:
- Eredj, szolgám, és keresd meg az én barátomat! Járd végig a völgyeket mind, s az emberek kőházait mind. S mondd meg neki: üzeni az Erdő, hogy hűs árnyékkal várnak rá a fák. Neki gyűjtik illatukat a virágok. Érte tanulják dalaikat a madarak. A patak régi meséket akar csobogni neki. Hívják az őzek és a nyúlfiak. Jöttét lesi az ösvény, hogy lába elé simuljon. Mondd, hogy jöjjön, siessen, várjuk! Érte üzen az Erdő!
Perdült a szellő s tovaszállt.
At Erdő pedig készült a fogadására. Friss záporral mosta tisztára a fák leveleit. Feldíszítette a virágokat. A madarak legszebb dalaikat gyakorolták. Az ösvény mohaszőnyeget terített magára. Az őz levitte fiait a mezőkig, hogy messziről láthassák jöttét.
Eltelt egy nap. El a második. A harmadik. Az Erdő várt. Negyednapra hazatért a Szellő. Fáradt volt és poros.
- Megtaláltad? – kérdezték feszülten a fák.
S a szellő felelt:
- Igen – mondta -, megtaláltam. Poros, piszkos kőházak rengetegében. Fáradt és szomorú.
- Jön? – kérdezte mindenki izgatottan.
A Szellő sóhajtott.
- Nem jöhet. Láthatatlan láncokkal kötözték meg. Nem jöhet.
Mind hallották a Szellő szavát, az egész erdő hallotta. A fák szomorúan lehajtották ágaikat. A Patak sírni kezdett. A virágok elsápadtak. A Csönd sóhajtott. Másnap szélnek eresztett az Erdő egy kis bolyhos felhőt.
- Eredj és mondd, hogy üzenem neki: ne hallgasson a Gyűjtő-emberekre, ne féljen a Rontó-emberektől, tépje szét a láthatatlan láncokat és jöjjön. Neki akar tetszeni a harmatcsepp a fűszálak hegyén. A pillangók betanulták új táncaikat. Mondd, hogy jöjjön, siessen! Hűvös az árnyék, illatos a pázsit. Harangvirágok köszöntik az estét. Az élet szép. Eredj!
Elszállt a felhő. S teltek a napok. Sok idő múlva tért meg. Tépetten, rongyosan, szürkén. S mondotta:
- Fájt a szíve, amikor meglátott, s könny volt a szemében. De a láncokat gonosz varázslat rakta rá, s nem bír velük. Kormos, szennyes kőrengetegben raboskodik. Nem jöhet.
Azzal a felhő sírni kezdett, és sírtak a fák, a virágok, a rétek. Szótlanok lettek a madarak, s az őz bánatosan elvezette fiait a legsötétebb katlan sűrűjébe.
Ekkor az Erdő Jó Szelleme ott fent az Angyalok Tisztásán elővett egy kis aranykalitkát, s az aranykalitkából kieresztett egy színarany madarat. Kezére ültette, s ezt mondta neki:
- Eredj hát te! Törd meg a rossz varázslatot, s hozd vissza őt közénk! Eredj!
Azzal föllendítette a levegőbe.
Az aranymadár szállt. Előtte járt a Szellő, s mutatta az utat. A fehér felhő kísérte fönt. Így értek el a városig. A Szellő megmutatta, melyik az ablaka. Az ablak előtt egy szomorú, satnya utcai fa állott. Az aranymadár felszállt a fa legtetejére. Megrázta tollait, és nagyot füttyentett. És abban a pillanatban kinyílott magától az ablak.
Az aranymadár tovább fütyölt. De olyan csodálatosan, hogy a fiú az ablakhoz szaladt, és csodálkozva nézett ki az utcára. Meglátta az aranymadarat a fa tetején. És abban a pillanatban, amikor meglátta, csodálatos szép varázslat történt. A láthatatlan láncok lehullottak róla.
A fiú csak állt az ablakban, nézte az aranymadarat, és hallgatta a füttyét, Aztán nevetni kezdett. De a szeméből a könnyek ömlöttek, lassan megtöltötték a szobát, kifolytak az utcára, végigfolytak az utca kövein, s amerre folytak, ragyogó tiszta ösvényt mostak végig a Gyűjtő-emberek és a Rontó-emberek között, varázslatos ösvényt, melyet nem léphetett át senki sem, akinek tisztátalan a szíve.
Az aranymadár még füttyentett egyet, majd megrázta a szárnyait, és felröppent a levegőbe. Keringett egyet és lassan szállani kezdett Keletnek.
A fiú pedig elindult utána, ujjongó szívvel és felszabadultan, a könnyek bűvös ösvényén vissza a régi otthonba.
Így történt, kisfiam, éppen így. Ha megnősz, a Gyűjtő-emberek téged is elvisznek maguk közé, s a Rontó-emberek rád bilincselik láthatatlan láncaikat, akkor egy szép napon magad is megtudod, hogy ez a mese az utolsó szóig igaz.
Mikor már nagyon fáradt leszel, és nagyon céltalannak érzed a sorsodat: egyszerre csak érted üzen az otthoni erdő.
Először egy szellővel üzen, amelyik csak úgy végigsurran melletted az utcán. Fenyőszagából mág alig érezhetsz valamit, s meghallod mégis, amikor a füledbe súgja:
- Üzeni az Erdő, hogy hűs árnyékkal várnak rád a fák …
Illatukat neked gyűjtik a rét virágai … Hívnak az őzek és a nyúlfiak … a pillangók és a harmatcsepp a fűszál hegyén. Jöttödet lesi az ösvény… Jöjj, siess …
Fájva megdobban akkor a szíved. Torkodat fojtogatja a honvágy, és megtölt fájdalmas szomorúsággal. De nem mehetsz. Nem eresztenek a láncok. A rossz emberek láncai.
Aztán meglátsz egy felhőt, egy kis bolyhos, fehér felhőt az égen. És tudni fogod, hogy újra üzen az otthoni erdő. És látni fogod emlékezetedben a régi tájakat, és úgy sajog valami benned, mint még soha addig. S végül meghallod ablakod alatt az aranymadár füttyét. Ablakod agától kitárul. És ott ül a fán, és hazahív otthonod drága aranymadara: a sárgarigó. Valami megpattan benned akkor. Szemedből előtörnek a könnyek, lemossák rólad a láthatatlan láncokat, kiömlenek az utcára is, és végigfolynak a köveken, bűvös ösvényt mosnak lábaid elé az idegen emberek között, és te elindulsz rajta Keletnek, mindig csak keletnek, amerre a sárgarigó hív.
Így. És most aludj jól, a mese véget ért. A fák is alszanak már odakint.
(Wass Albert: Erdők könyve)

Wass Albert: Erdők könyve

Wass Albert Németországban töltött évei alatt írta kisfiainak 1946-ban a Tavak könyvét és 1947-ben az Erdők könyvét. A Tavak és Erdők meséi nem csak a természet szeretetére nevelnek, tanításaikban az is benne van, hogy nincsen ok okozat nélkül és az emberek minden cselekedetének megvan a következménye. A Tavak könyvében a Teremtés könyvének a vízi világra alkalmazott változatát ismerhetjük meg: miután a Jóisten megteremtette és benépesítette a tavakat, a nádi manókat utasítja arra, hogy a Tókirály legkisebb lányának, Szillének vezérletével az összes állatot megtanítsák arra, hogy mi lesz a dolguk a későbbiekben.

    Az Erdők könyve egy olyan otthoni világról szól, amelybe az író nem térhetett vissza, hiába hívta őt az Erdő. A mesék szereplői az erdő lakói, azok az állatok, amelyekkel bármelyik erdőben találkozhatunk, csak éppen beszélni tudnak és olyanok, mint mi, emberek. Megismerhetjük Bulámbukkot, a nagy fekete szarvas állatot, hogy mi történik vele a viselkedése miatt, olvashatunk a kis szürke jószívű nyúlról, a kicsi veres mókusról, aki állandóan vitatkozik, a mátyásmadárról, akire megorroltak az erdő lakói szorgossága és ügyessége miatt. 

Csodás hangvételű meséiben különös varázslatban lehet részük az erdők és tavak élővilágába betekintőknek. Szép szó és Jóság sugárzik a sorok közül a meséket olvasva. Maradandó élményt nyújtanak gyermeknek, felnőttnek egyaránt. Az író gyerekeihez írott tanácsai az igazi életre vonatkozóan is megállják a helyüket:

    "...Tudod, kisfiam, a világon nagyon sok a csalán, a tövis, a gyom. Mert az emberek sokkal több rosszat cselekszenek, mint jót. És a csalán, a tövis meg a gyom a rossz cselekedetek nyoma ezen a földön.

De láthatod, hogy pillangó is van azért. A sok kicsi pillangó a sok kis jóság hírét hordozza magával. És vannak aztán szép, nagy, tarka szárnyú pillangók: ezek a ritka, nagyon jó cselekedetek. Minél szebb és nagyobb jót teszel, annál szebb, nagyobb és színesebb pillangó száll föl a nyomában.

Igyekezz, kisfiam, hogy amerre jársz, sok pillangó legyen. Ne lépj reá a csigára, hanem tedd félre az útból, hogy más se léphessen reá. És ebből újra megszületik egy pillangó.

Bárki, ha bajban van, segítesz rajta, ugye? Nem baj, ha az emberektől nem kapsz érte hálát. Minden jótettedet egy pillangó viszi hírül."

Wass Albert: Magányosság erdejében

Wass Albert: Magányosság erdejében

Ez itt a magányosság erdeje.
Itt én vagyok csak; én és valaki,
valaki, akit nem is ismerek.
És aki mégis, mégis elkísér
akármeddig megyek.
Valaki, akit mégsem ismerek.

S van itt egy álmom: különösen szép,
és különösen mégis fáj nekem:
Valaki egyszer majd elémbe lép,
és megfogja két tévelygő kezem,
lecsókolja két könnyező szemem...
Valaki majd az életembe lép,
aki százszor több, mint az életem.
Van itt egy álmom: különösen szép,
és különösen, mégis fáj nekem...

Ez itt a magányosság erdeje.
Itt én vagyok csak, én és valaki,
Valaki, akit nem ismerek,
és akiről még tudnom sem szabad:

Bár jobban szeretem, mint magamat.

Wass Albert: Rügyek

Wass Albert: Rügyek

Az orgona-bokorra cinke szállt,
s a kis rügyeknek halk titkot sugott:
a dombon látta már a napsugárt,
már jönni fog,
s a lombok börtönére fényt havaz!
Smaragd szívekben felpezsdült az élet.
Csodás remény: valahol újra éled
egy régi álom, csillogó tavasz.

Lelkünkben is
ilyen rügyecske tán a gondolat.
A jég alatt
szellem-páncélzat védi: kőkemény.

Egy forró csókra hirtelen kipattan,
s dalos tavasz lesz: csengő költemény. 

Wass Albert: Nagyapám tanítása

Wass Albert: Nagyapám tanítása
"- Idefigyelj – mondta komoran -, ha egyszer megígérted valakinek, hogy ekkor és ekkor itt vagy amott leszel, és nem vagy ott időben, csak két mentséged lehet: meghaltál, vagy olyan beteg vagy, hogy mozdulni se tudsz! Hogy nem haltál meg, azt látom. Nos, mi a betegség, hadd hívjam a doktort?!

Elmondtam neki szorongva ott a sötétben, hogy mi történt. Nagyapám szó nélkül végighallgatott. Mikor aztán kifogytam a szóból, megszólalt. Súlyos, lassú beszéddel.

Wass Albert: Mert nagyon szeretlek

Wass Albert: Mert nagyon szeretlek
 
Könnycsepp a szempilládon este:
én vagyok.
Én vagyok az a kíváncsi csillag,
mely rád kacsingat
és rád ragyog.
 
A csók, a csókod, az is én vagyok.
Végigálmodom az álmodat,
ölelésedben én epedek el,
csak én tudom minden kis titkodat.
 
A kulcs vagyok,
mely szíved rejtett zárjait kinyitja,
s a nyíl vagyok, amely sivítva
holttá sebzi vágyad madarát.
 
A dal vagyok, mely belőled zokog
holt mámorok tört ívén át az éjbe:
s én vagyok az a sápadtság, amit
éjfél után, ha bálból jössz haza,
rád lehel a sarki lámpa fénye. 

JimJam Magyarország - Gyerekeknek

http://www.hu.jimjam.tv/
Nagyon aranyos oldal.

Wass Albert: Rózsafalak

Wass Albert: Rózsafalak

(Grandpierre Emil volt osztálytársamnak)

„Éj van. Alszik a mesebeli vár;
Álom-királyném, most hozzád megyek:
dacos, kőbaltás, bátor, vad gyerek,
és jaj annak, ki most utamba áll!
Megdöngetek ma minden érc-falat,
s csillag-tüzes fekete ég alatt
homokba döntök minden érc-traverzes,
komor, vaspántos kaput és falat!”
S mikor karom ádáz ütésre lendült,
hogy lecsapjon a csoda-rejtő várra:
egy rózsa-inda felkúszott nevetve,
s égő virággal perc alatt belepte,
és ütésemet mosolyogva várta…
Zord fegyverem halkan lehullt a földre,
harcos szememnek csillogott a könnye,
s leborultam a rózsa-vár alatt…
Csillagvilágos mesebeli éjjel
mosolyogtak a rózsaszín falak.

Wass Albert: Csillagvirágok

Wass Albert: Csillagvirágok

Mikor a tavasz osztja csókjait,
S a zöld erdőkön napsugár ragyog,
Felébrednek a nedves pázsiton
Piciny, fehér kis földi csillagok..

A harmatcseppes rétek bársonyára
Fehéren hull ezer csillagvirág,
Felette lágyan elsusog a szellő,
S az erdő szélén integetnek a fák..

Volt egyszer egy csillag...fényes.. ragyogó,
Ezüst sugártól tündökölt az ég
Reggel is sokáig oltogatta
Erős fényét a kékes messzeség...

Egyszer meglátott messze valahol
Egy sápadt fényű testvér csillagot...
De elvesztette.. s keserves bánatában
A horizonton végig vágtatott..

Aztán széthullott... ezer kis vadvirágra,
S a földre hullva többé nem ragyog...
A tölgyfaerdők pázsit szőnyegén
Keresik azt a sápadt csillagot..

Verseim piciny csillagvirágok,
S én egy hulló csillag vagyok,
Ezer darabra tépve lelkemet

Wass Albert: Tavasz-várás

Wass Albert: Tavasz-várás

Érzed? Jön a tavasz, a fák alá
már tarka-fátylú verőfényt havas.
A messzeségből hírnök érkezett:
madár lebeg a rónaság felett
s fény szállt a holt avarra: Hóvirág.

Ugye testvér,
csábítanak most halk melódiák,
ezer kis visszatérő róna-dal.
S ugye neked is tarka a világ,
s az álmaid megannyi kö9nnyű lepkék:
már nemsokára zöldül a levél,
és visszaszáll a tavasz és a fecskék,
és a fecskékkel ő is visszatér…

Ha jönne már…
ugye testvér, megálmodod mi lenne?
S egy kis meleg
belopódzik halkan a szívedbe

Életéről......Idézetek Teréz anyától...

Rating:	★★★★★
Category:	Other

A szeretet misszionáriusa

Nobel-békedíjas, albán származású római katolikus apáca
1910. augusztus 27. — 1997. szeptember 5.
Teréz anya idézetei:

Szeretet:
"Nagy dolgokat tenni nem tudunk, csak kicsiket, nagy szeretettel."

Szerelem:
"A szerelem olyan gyümölcs, aminek mindig szezonja van,  és mindenki számára megszerezhető."

Szeretet:
"Mosolyogjatok egymásra, a férjetekre, a feleségetekre, gyermekeitekre, válogatás nélkül minden embertársatokra - s ez segít majd, hogy kibontakoztassátok egymás iránti szereteteteket."

Bölcsesség:
"A kedves szavak rövidek és könnyen kiejthetőek,  de a visszhangjuk valóban végtelen."

“Ossz szeretetet, bárhová mész: Legfőképpen a saját házadban… ügyelj rá,  hogy mindenki jobb érzésekkel és boldogabban távozzék tőled,  mint ahogyan jött. Légy Isten jóságának élő kifejeződése; jóság ragyogjon a szemeidben, a mosolyodban, meleg, üdvözlő szavaidban.”  (Teréz anya)

“Senkit se eresszetek útjára úgy, hogy jobbá és boldogabbá ne tennétek!”
(Teréz anya)

“Ebben az életben nem tehetünk nagy dolgokat.  Csak kis dolgokat tehetünk,  nagy szeretettel.”  (Teréz anya)

Bölcsesség
“Ne mond, hogy nincs időd semmire!  A te napod sem rövidebb mint Michelangelo, Pasteur, Teréz anya,  Leonardo da Vincit, Albert Einstein vagy Jézus napja!”



Teréz anya: Az élet himnusza

Az élet egyetlen - ezért vedd komolyan!
Az élet szép - csodáld meg!
Az élet boldogság - ízleld!
Az élet álom - tedd valósággá!
Az élet kihívás - fogadd el!
Az élet kötelesség - teljesítsd!
Az élet játék - játszd!
Az élet vagyon - használd fel!
Az élet szeretet - add át magad!
Az élet titok - fejtsd meg!
Az élet ígéret - teljesítsd!
Az élet szomorúság - győzd le!
Az élet dal - énekeld!
Az élet küzdelem - harcold meg!
Az élet kaland - vállald!
Az élet jutalom - érdemeld ki!
Az élet élet - éljed!


Sri Chinmoy Teréz Anyához

"Szeretet-Nővér, Könyörület-Anya:
Teréz az isteni,
Isten Mosolya, Öröme és Büszkesége
Mindennap veled lakmározik.
Anya, Kalkuttád patakzó könnyei
És vérző szíve vagy te.
Előtted újra meg újra meghajlik
A világ minden szeglete.
A világbéke-álom-virág
Illata a te életed.
Isten Elégedettség-Tornyát
Építi lélegzeted."



Teréz Anya:
"Kalkutta szárnyaló madara,
India eget szántó Holdja,
Világ zokogó ege,
Föld könnyes vesztesége,
Menny táncoló gyarapodása,
Krisztus virágzó ígérete,
Szűzanya termő büszkesége."

Teréz Anya - A cselekvő szeretet

Rating:	★★★★★
Category:	Other

Film ajánló:

"A szeretet olyan gyümölcs, amely minden évszakban egyformán érik és érlelhető. Ez a gyümölcs mindenkinek érik, bármiféle megkülönböztetés nélkül. A szeretet rendszeres meditáció, intenzív belső élet, valamint kellő alázat és áldozatvállalás útján mindenki számára elérhető, megvalósítható."
/Teréz Anya/



"Két gyönyörű és megható portréfilmet tartalmaz ez a Teréz anyáról, a Nobel békedíjas szentről, készült DVD. Teréz anya, akit a szegények anyjának is neveznek, önként vállalva a nincstelenséget, Kalkutta legszegényebbjei közé költözött, azért, hogy jelenlétével enyhítse szenvedésüket, és segítse, gyógyítsa, táplálja őket. A szeretet forradalmának hatalmas kalandját, egy önmagát feláldozó nagy lélek példáját mutatja be a Keresztény Filmtár dokumentumfilm sorozat első darabja. A filmek különlegessége az is, hogy választhatóan Teréz anya eredeti hangjával, magyar felirattal, vagy magyar szinkronos verzióban is megtekinthetőek. A Keresztény Filmtár sorozat célja, hogy megismertetesse a nagyközönséggel Földünk különböző pontjain élő keresztények példamutató és áldozatos életét, hitük erejét, valamint tanúságtételüket, mely jó példát ad és segítséget nyújt az embereknek."

Húsvéti ünnepekben játszották a filmet. Nem tudom láttátok-e, én megnéztem és nagyon megrendítő volt újra látni a szegénységet és nyomort...
Ami valójában megdöbbentő volt számomra, hogy fiatal apácaként milyen hatalmas kitartás, erő volt benne, és elhivatás az Isten szolgálatába állni.
Tényleg hatalmas szeretet és alázat volt benne Isten és a szegény emberek iránt, , hogy saját magát nem kímélve, előteremtse a szegény elesett betegek, gyerekek számára a kórházat és otthont. Soha nem adta fel...
A szívműtétje után is ugyanúgy dolgozott tovább. A film végén kiderül, hogy milyen sokan kihasználták, mert a Szeretet Szolgálat pénzét is befektették Szállodák stb. építkezésekbe., akkor zároltatta a számlát, és újra visszamennek az utcára a szegényekhez...

Hát szerintem Ő nagyon kiérdemelte a Boldoggá avatást!
Nyugodjék Békében!

Reményik Sándor: Viszontlátásra

Reményik Sándor - Viszontlátásra   

Viszontlátásra, - mondom, és megyek.
Robognak vonatok és életek -
Bennem, legbelül valami remeg.
Mert nem tudom,
Sohasem tudhatom:
Szoríthatom-e még
Azt a kezet, amit elengedek.

Viszontlátásra: mondom mégis, mégis.
Viszontlátásra - holnap.
Vagy ha nem holnap, - hát holnapután.
Vagy ha nem akkor - hát majd azután.
És ha aztán sem - talán egy év mulva.
S ha még akkor sem - hát ezer év mulva.
Viszontlátásra a földnek porában,
Viszontlátásra az égi sugárban.
Viszontlátásra a hold udvarán,
Vagy a Tejút valamely csillagán -
"Vidám viszontlátásra" mégis, mégis!

1930 február 28

Cserháti Zsuzsa - XXI. század-ban...

Rating:	★★★★★
Category:	Other

Cserháti Zsuzsa - XXI. század - RTL clubon

"Cserháti Zsuzsa kétszer kezdte a pályáját, mindkétszer belebukott. Először a szocialista utakkal, majd a piacgazdaság kihívásaival nem tudott megbirkózni. Egészsége is beleroppant, sokan azt terjesztették, iszik, azért hízott meg rettenetesen. Egy énekesnő életútja, ahogy a most először megszólaló fia látta – és most előkerült ismeretlen felvételek a XXI. században."

Tegnap este újra megnéztem a gyönyörű hanggal megáldott, tehetséges énekesnőről szóló dokumentum filmet. Idén lenne 60 éves, és már 5 éve nincs köztünk...

XXI. Század - Cserháti Zsuzsa



Két szoba közt a csend de végtelen nagy távolság.
S mi otthonunknak hívtuk egykor ezt a két szobát.
Esténként úgy vártalak, tudnod kell ez nem panasz,
és nem sírok csak bánt a cigaretta füst, attól könnyezem.

Boldogság gyere haza,
késő van gyere haza,
honnan jössz nem érdekel!
gyere haza csak ennyi kell!

Néha féltem hogyha nagyon megnéztél egy csinos lányt,
de elfeledtem mindent úgy öleltél éjjel át .
És ma sincs nálam boldogabb,
ha velem vagy s ez nem panasz,
és nem sírok ne félj,csak erős ez a fény attól könnyezem!

Boldogság gyere haza,
késő van gyere haza,
honnan jösz nem érdekel!
gyere haza csak ennyi kell!

KInt sűrübb lett a homály az utca zaj is elcsitult,
nézem ahogy csöndben álmodik a kisfiunk.
Én gyűlölöm az álmokat,
s te tudod hogy ez nem panasz,
és nem tudom miért hisz sírni szeretnék,
most mégsem könnyezem.

Boldogság gyere haza,
késő van gyere haza,
honnan jössz nem érdekel!
Gyere haza csak ennyi kell!

Boldogság gyere haza,
késő van gyere haza,
honnan jössz nem érdekel!
Nekem elég hogy itt leszel!

Boldogság gyere haza,
késő van gyere haza,
honnan jössz nem érdekel!
Gyere haza csak ennyi kell!

Boldogság gyere haza,
késő van gyere haza,
honnan jössz nem érdekel!
Nekem elég hogy itt leszel!

Boldogság gyere haza,
késő van gyere haza...

Cserháti Zsuzsa 1848 július 22. – Budapest, 2003. július 23.): énekesnő. Cserhátit mint a második popgeneráció egyéniségét tartják számon, sokak szerint a hazai poptörténet legjobb „női torka” volt az övé.



Életpályája:

Tíz évig tanult klasszikus balettet, majd 1965-ben kezdett el énekelni, pályája azonban csak az 1972-es Táncdalfesztivál után kezdett felívelni (Nem volt ő festő c. dal). 1967 és 1968 között a Rangers, majd a Thomastic együttessel turnézott. 1975-ben gyermeke született, ez ihlette az Édes kisfiam című szám megírására és előadására. A 80-as években eltűnt a zenei közéletből, egy televíziós interjúban ennek okát a szakmai féltékenységben vélte fölfedezni, ami körülvette őt. Azonban továbbra is énekelt: külföldön és belföldön egyaránt fellépett, a budapesti Moulin Rouge vezető énekese volt. 14 éven át énekelt éjszakánként, magánéleti és szakmai válságai következtében jelentős túlsúlyt szedett fel, majd – átmeneti időre – teljesen eltűnt a színpadról. 1996-ban fedezték fel újra, Hamu és gyémánt című albumával óriási sikert aratott: boldogan vállalt újra fellépéseket, orvosai segítségével lefogyott. Halála előtt ismét depresszióssá vált, orvosai szerint azonban természetes halállal halt meg: egy ér megrepedése miatt percek alatt elvérzett.

Díjai, elismerései:

* 1977 Tessék választani – nagydíj
* 1998 Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje
* 1996 Az Év énekesnője
* 1998 Az év koncertje
* Arany Zsiráf Díj (kétszer: 1997, 1998)

Ismert számai:
* Édes kisfiam
* Árva fiú
* Hamu és gyémánt
* Kicsi gyere velem rózsát szedni
* Boldogság gyere haza
* Akad, amit nem gyógyít meg az idő sem
* Mennyit ér egy nő?
* New York, New york
* Várj
* Fáj még(de túl kell,hogy éljem)

Több Tv film, és Filmszerepe is volt, pl..

Ugye nem felejtesz el: (magyar film, 1979)
rendező: Molnár György
zeneszerző: Fényes Szabolcs
szereplő(k):
Ruttkai Éva
Darvas Iván
Psota Irén
Mensáros László
Cserháti Zsuzsa
Lukács Sándor
Kalmár Magda
Vámosi János
Máté Péter
Záray Márta



Cserháti Zsuzsa-emlékkoncert a Művészetek Palotájában az
OK Cast Produkciós Iroda szervezésében
2008. június 28. szombat 20:00-22:00
részletekért ....katt ide ...

Ima Istenhez

Rating:	★★★★★
Category:	Other

Kértem Istent, vegye el a gőgömet, és Isten azt felelte: Nem.
Azt mondta, nem az Ő dolga, hogy elvegye: az én dolgom, hogy feladjam.
Kértem Istent, tegye egészségessé béna gyermekemet, és Isten azt felelte: Nem.
Azt mondta: A lelke egészséges, a többi ideiglenes.
Kértem Istent, adjon nekem türelmet, és Isten azt felelte: Nem.
Azt mondta: A türelem a szenvedés mellékterméke: nem adható, csak kiérdemelhető.
Kértem Istent, adjon nekem boldogságot, és Isten azt felelte: Nem.
Azt mondta: Ő áldást adhat, a boldogság rajtam áll.
Kértem Istent, vegye el tőlem a fájdalmat, és Isten azt felelte: Nem.
Azt mondta: A szenvedés eltávolít a földi dolgoktól, és közelebb hoz hozzám.
Kértem Istent, növelje nagyra lelkemet, és Isten azt felelte: Nem.
Azt mondta: növekednem egyedül kell, ő majd megnyes néha, hogy gyümölcsözőbb legyek.
Kértem Istent, segítsen, hogy szeressem az embereket, ahogyan Ő szeret engem.
És Isten azt mondta: No végre egy jó gondolat.
(Szepes Mária)

Bódás János: Húsvéti derű

Bódás János: Húsvéti derű

Derítik a földet
tavaszi záporok,
fényben a könnyű szellők
illatában forog.

Virágzik szivem is,
fénytől derűs vagyok,
fénytől mely az üres
sírból, ragyog:

-Vádol a bűn?…Elrejt
a kereszfa árnya,
Jézus vére rajtad
üdvösség virága!

S néked a halál se több,
csak rövid álom
mert feltámadt Ő,
aki győzött a halálon.

Vér, vágy, test bár űz még,
hogy lelked elvessze,
ha ő éltet, lassan
elhal a bűn teste,

s valami új készül
benned, mint a földben
kelő mag, s terem, nő
áldva, éltetően.

Újjászül, hogy minden
meggyőzetve vallja:
- Él az Úr, és ma is
látszik hatalma.

Gárdonyi Géza: Írás a Bibliába

Gárdonyi Géza: Írás a Bibliába

- Az Újszövetség Könyve elé -
Ez a könyv a könyvek könyve,
Szegény ember drágagyöngye.
Égi harmat lankadtaknak,
Világosság földi vaknak.
Bölcsességnek arany útja:
Boldog, aki rátalál!
Szomjas lelkek forrás-kútja,
Hol pohárral Krisztus áll.
Ez a könyv az örök törvény,
Királyon lánc, rabon napfény,
Tévelygőnek hívó harang,
Roskadónak testvéri hang.
Elhagyottnak galambbúgás,
Viharvertnek ereszet,
Haldoklónak angyalsúgás:
,,Ne félj: fogd a kezemet''
Gyermeknek is: ,,Mily szép rege'',
Bölcsnek: ,,Rejtelmek tengere!''
Fal, - s túl rajta élő hangok,
Köd, s benn zengő hárfák, lantok.
Templomok közt legszebb templom:
Csak megnyitom s benn vagyok.
Ablakán a Paradicsom
Rózsáira láthatok.
Minden fakul, minden romlik,
Márványvár is összeomlik.
Bíborleplek ronggyá málnak,
Dicsőségek füstbe szállnak.
Csak ez a könyv nem tér porba,
Mintha volna élő lelke!...
Ez a könyv a Mózes bokra:
Isten szíve dobog benne.