2015. január 28., szerda

Hogy készül egy ilyen csodálatos festményt?


Nézd meg a videón! 
Fantasztikus látvány és az eredmény csodálatos!


William Rainsford munkája
forrás:http://liamrainsford.com/2012/02/08/

2015. január 24., szombat

A mosoly értéke


A mosoly értéke

Semmibe se kerül, de sokat ad.

Gazdagabbá teszi azokat, akik kapják, és mégsem juttatja koldusbotra azokat, akik adják.

Egy pillanatig él csak, de az emléke örökké megmarad.

Senki sem olyan gazdag, hogy meglehetne nélküle, és senki sem olyan szegény, hogy ne lenne gazdagabb tőle.

Boldoggá teszi az otthont, táplálja a jóakaratot az üzleti életben, és a barátság biztos jele.

Nyugalom a megfáradtnak, napfény a csüggedőnek, világosság a szomorkodónak, és a természet legjobb orvossága a bajok ellen.

Mégsem lehet megvenni, elkérni, kölcsönadni vagy ellopni, mert nem áru, csak önként lehet adni.

Mert senkinek sincs annyira szüksége a mosolyra, mint annak, aki maga már nem tud mosolyogni!

Ha tehát meg akarod szerettetni magadat az emberekkel, ez a második szabály: Mosolyogj!

(Dale Carnegie: Sikerkalauz)

Szuhanics Albert: Tegnap újra láttam őt


Szuhanics Albert: Tegnap újra láttam őt

Hosszú hónapok után,
Egy pillanatra újra láttam őt.
Őt, az el nem felejthetőt.
Vagy csak álom volt talán?

De nem, mert a többiek is
Találkoztak vele,
Amint átlebbent karcsú termete
A keskeny folyosón.

Nekik csak egy a sok közül,
S nem veszik észre, amit én...
Fátyol van mindegyik szemén?
Őt nem lehet általánosítani...

Hirtelen előttem lépkedett,
Mint egy tündér, úgy tűnt elő,
Ő, a karcsú, szép, szőke nő,
S a világ megváltozott.

Lángolt a keskeny folyosó...,
S ő könnyedén lépett tova,
Majd hátranézett oda, -
Hol én álltam földbegyökerezve.

Vidáman, nevetve köszönt,
Szép szeme reám csillogott.
Meglátta a tegnapot...
Egy régi, kedves ismerőst.

Majd eltűnt a szemem elől.
Neki csak ennyi voltam rég,
És az vagyok most is még...
Ő nem változott, és én nem változtam....

1975. október

Szuhanics Albert: A tél keze


Szuhanics Albert: A tél keze

A tél keze nézd nyúl felénk,
átlopódzott lassan elénk.
Az ujjai, kék jégcsapok,
sóhajai kemény fagyok.

Zúzmarát rak csupasz ágra,
deret szór fűre, virágra.
Így díszíti fel a határt,
cirógat sok fázós madárt.

Belenyúl a mély zsebébe,
hópelyheknek özönébe.
Hull az égből, reánk hinti,
Katalint is felköszönti.

Csendes éj, mily áhítatos,
léptem puha hóra tapos.
Szállingóznak a hópihék,
kis zsoltárok, fehér igék.

Azt súgja a tél fülembe,
térjek égi kegyelembe.
Amíg ő lesz a főpapunk,
hófehérek, tiszták vagyunk.

Hozván fehér terítéket,
szép estéket tálal néked.
Szeretetben, összebújva
álmodjuk a telet újra...

Szuhanics Albert: Te még vágysz a boldogságra


Szuhanics Albert: Te még vágysz a boldogságra

Te még vágysz a boldogságra,
ne érezd, hogy mindhiába!
Én várok rád, s szívem tiszta,
gyere vissza, gyere vissza!

Ha nem voltam hozzád kedves,
megbántam, lásd, pillám nedves.
Sós könnyeim bús föld issza,
gyere vissza, gyere vissza!

A bánatod hagyd most hátra,
térj vissza a kis szobánkba!
Minden úgy van, ahogy hagytad,
kitárva vár ajtó, ablak...

De a szívem jobban dobog,
s érzem, veled boldog vagyok,
ha éveim kéz a kézben
veled telnek, nyárban-télben.

Te még vágysz a boldogságra,
egy percig sem leszel árva,
szomjas ajkad csókom issza,
gyere vissza, gyere vissza!

Debrecen, 2014. augusztus 17.

2015. január 17., szombat

Szép estét, jó pihenést a hétvégén!


Tamkó Sirató Károly: A nagy természet

De szép is a nagy természet,
hol haldoklik, hol meg éled!
Hóból víz lesz, vízből hó lesz...
Más szavunk sem lehet erre:
Így is jó lesz, úgy is jó lesz!

Hóvirágos monitorképeim





1280x1024 pixeles