Az álmok nem hazudnak - Petőfi Sándor szállóigéi

Rating:	★★★★★
Category:	Other

Az álmok nem hazudnak - Petőfi Sándor szállóigéi

Petőfi Sándor„Legyen béke, szabadság és egyetértés!” – az 1848. március 15-én kimondott óhaj ma is gyakran elhangzik. „A magyar név megint szép lesz” – mondta a forradalom vezéralakja, Petőfi Sándor, akinek számos mondatát, gondolatát oly gyakran ismételték, alakítgatták, hogy némelyik szállóigévé, szólássá is vált.

Az évforduló alkalmából most néhány híres Petőfi-mondatot idézünk. Bizonyára sokak számára ismerősek a sorok, még ha az eredetük esetleg nem is az.

Haza csak ott van, ahol jog is van – Politikai körökben leggyakrabban használt verssora. 1846-ból A nép című verséből való, melyben a költő azon tűnődik, vajon miért is ontja a nép a vérét a hazáért, ami neki tulajdonképpen – jogok híján – nincs is.

Aranypohárban méregital – Akkor használjuk, mikor a vonzó külső megtévesztést rejt. Petőfi Az őrült című terjedelmes költeményében írta, a fehérnépet jellemezve: „Szép állat az aszszonyi állat, / Szép és veszedelmes: / Aranypohárban méregital”.

A szerelem sötét verem – 20 évesen jött a felismerés, hogy szerelmes ember nem láthatja reálisan a világ dolgait. A szerelem, a szerelem című versben szüleinek is üzen, hogy tekintsenek el bolondságai felett, mert aki szerelmes, azt az ész nem irányíthatja: „Nézzétek el, ha hibázok / Tudom is én, mit csinálok?!”

Ej, ráérünk arra még! – Pató Pál úr mondata a legismertebb Petőfi-idézetek közé tartozik. át valamennyien ismerjük. A vers gúnyrajz a korabeli nemesi gondolkodásról. Vajon miért nincs haladás a hazában? A válasz: „E hazában ősi jelszó: / Ej, ráérünk arra még!”

A türelem a birkák és szamarak erénye – A türelemről című versben egyenesen az élet átkának nevezi a türelmet. Az előbbi „patópálos” felfogás elutasítása is egyben, ami tulajdonképpen teljes életútján át jellemezte a költőt. Csak egy példa: kosarat kapott, mikor első ízben megkérte Szendrey Júlia kezét. Magába roskadt? Nem, 24 óra múlva megismételte a lánykérést, ezúttal azonban Pierre Kornélia színésznőnél, aki nem is mondott nemet, csak hirtelenjében nem akadt pap, aki összeadta volna őket...

Ki a virágot szereti, rossz ember nem lehet – Talán a legismertebb szállóige, mely népszerűvé válásában Petőfinek nagy szerepe volt. 1847-ben írta Az árva lány című költeményében: „Tudod, mi a virág? / A földnek jósága, / Tudod, mi a jóság? / A lélek virága. // Szeresd a virágot, / És ne féltsd szívedet, / Mert, ki ezt szereti, / Rossz ember nem lehet.”

A szerelem mindent pótol, a szerelmet nem pótolja semmi – 1847-ben, egy hónappal házassága előtt vetette papírra e sorokat. A csillagos ég című vers tűnődés egyben, vajon a földi lét után, majd a csillagok között is megmarad-e a szerelem? Mert ha nem, akkor Petőfi szerint inkább jöjjön az enyészet, mert „a szerelmet nem pótolja semmi“.

Az álmok nem hazudnak – ma már legendás sorok. A 20 éves, beteg, élet-halál között lévő költő betegágyánál az édesanyja a sorstól kért számadást. Azt álmodta, fia hosszú életű lesz a földön, és mégis ily fiatalon már szembe néz a halállal. Már az álmok is hazudnak? Petőfi válasza: „Anyám, az álmok nem hazudnak: / Takarjon bár a szemfödél, / Dicső neve költő fiadnak, / Anyám, soká, örökkön él.” A szavak súlyának mérlegelésekor nem árt figyelembe venni, hogy ez a vers a Petőfi összes költeményei című kötetben időrendben mindössze a huszonkettedik, nyolcszázharmincegy vers még hátra van! A vers címe így utólag is telitalálat: Jövendölés.

Talán egyszer a Világszabadság óhaja is beteljesül...
(Oriskó Norbert, 2007 március, Szabad Újság)