Petőfi Sándor: Szülőimhez

Petőfi Sándor: Szülőimhez

Hejh édes szülőimék,
Gazdagodjam meg csak
Akkor, hiszem istenem,
Nem panaszolkodnak.

Minden teljesülni fog,
Amit csak kivánnak:
Megelőzöm a vágyait
Éd's apám s anyámnak.

Lesz csinos ház, amiben
Megvonúlnak szépen:
Pince lesz a ház alatt,
Jó bor a pincében.

Meghihatja éd's apám
Minden jó barátját:
Borozás közt lelköket
A jó kedve mártják.

Szép kocsit csináltatok
Éd's anyám számára:
Nem kell, hogy a templomot
Gyalogosan járja.

Lesz arany szegélyzetű
Imádságos könyve,
Krisztus urunk képe lesz
Szépen metszve benne.

Pistinak meg majd veszek
drága paripákat,
Rajtok jó Istók öcsém
Vásárokra járhat.

Végesvégül lesz nekem
Dúsgazdag könyvtárom:
Akkor majd a verseket
Nem pénzért csinálom.

Ingyen osztom azokat
Szét az ujságokba:
Minden szerkesztő, tudom,
Szivesen fogadja.

S hogyha szép lyányt kaphatok:
- De magyar lelkűt ám! -
Éd's apám táncolni fog
Fia lakodalmán.

Igy élünk majd boldogan
A mulatságoknak,
Igy biz, édes szüleim...
Gazdagodjam meg csak!