Kalász László: Anyámnak kontya van
kerek,
sötét és dús, mint egy meleg
eső utáni éjszakán
sötét és dús a lomb a fán.
Anyámnak szíve van, meleg,
piros és fáj, ha nem merek
időnként szemébe nézni:
ő minden gondomat érti.
Csak akkor leszek kedvesed,
ha kerek kontyod lesz neked:
ha mint anyám első jajomra
gyógyírt találsz minden bajomra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése