Ady Endre kiadatlan verse

 

Ady Endre: Be gyönyörű tavasz-éjjel

Akár erre, akár arra,

(Be gyönyörű tavasz-éjjel)

Csak szívünkben fölkarva

Mehetünk,

Akár erre, akár arra.

Vagy ezt mondod, vagy azt mondod

(Be gyönyörű tavasz-éjjel)

Be fájnának most a gondok.

Jól vigyázz.

Vagy ezt mondod, vagy azt mondod.

Ha szeretsz, ha nem szeretsz még,

(Be gyönyörű tavasz-éjjel)

Én szeretni úgy szeretnék

Valakit,

Ha szeretsz, ha nem szeretsz még.

Talán igen, vagy talán nem.

(Be gyönyörű tavasz éjjel)

Reszketve szólok, hogy amen,

Legyen úgy,

Talán igen, vagy talán nem.

Li Sang-jin: A névtelen kedvesnek

Li Sang-jin: A névtelen kedvesnek


Azt mondtad, eljössz s nem vagy itt, nincs semmi jel se
fent, se lent,
tornyod körül csak a fakó késői holdsugár dereng.
Sírok teérted hangosan, de mégsem ébredsz a szobán,
kusza leveled olvasom, de a tintája halovány.
...Jégmadár-tollal ékített lámpádba kék a gyertyafény,
bagollyal hímzett függönyöd lágy illatot röpít felém.
De jaj, az Elvarázsolt Hegy kegyetlen és határtalan,
én itt vagyok, te messze túl, köztünk tízezer szikla van.

(fordította: Kosztolányi Dezsõ)

József Attila: Amit szívedbe rejtesz

József Attila: Amit szívedbe rejtesz

Amit szívedbe rejtesz,
szemednek tárd ki azt;
amit szemeddel sejtesz,
szíveddel várd ki azt.

A szerelembe - mondják -
belehal, aki él.
De úgy kell a boldogság,
mint egy falat kenyér.

S aki él, mind-mind gyermek
és anyaölbe vágy.
Ölnek, ha nem ölelnek -
a harctér nászi ágy.

Légy, mint a Nyolcvan Éves,
akit pusztítanak
a növekvők s míg vérez,
nemz millió fiat.

Már nincs benned a régen
talpadba tört tövis.
És most szívedből szépen
kihull halálod is.

Amit szemeddel sejtesz,
kezeddel fogd meg azt.
Akit szívedbe rejtesz,
öld, vagy csókold meg azt!

Petőfi Sándor: Jövendölés

Petőfi Sándor: Jövendölés

Mondád, anyám, hogy álmainkat
Éjente festi égi kéz;
Az álom ablak, melyen által
Lelkünk szeme jövőbe néz.

Anyám, álmodtam én is egyet,
Nem fejtenéd meg, mit jelent?
Szárnyim növének, s átröpűltem
A levegőt, a végtelent."

'Fiacskám, lelkem drága napja,
Napomnak fénye! örvendezz;
Hosszúra nyujtja élted isten,
Álmodnak boldog titka ez.' -

És nőtt a gyermek, lángra lobbant
Meleg keblén az ifjukor,
S a dal malasztos enyh a szívnek,
Midőn hullámzó vére forr.

Lantot ragadt az ifju karja,
Lantjának adta érzetét,
S dalszárnyon a lángérzemények
Madárként szálltak szerteszét.

Égig röpűlt a bűvös ének,
Lehozta a hír csillagát,
És a költőnek, súgarából
Font homlokára koronát.

De méreg a dal édes méze;
S mit a költő a lantnak ad,
Szivének mindenik virága,
Éltéből egy-egy drága nap.

Pokollá lett az érzelemláng,
És ő a lángban martalék;
A földön őt az életfának
Csak egy kis ága tartja még.

Ott fekszik ő halálos ágyon,
Sok szenvedésnek gyermeke,
S hallá, mit a szülő bus ajka
Kínjának hangján rebege:

'Halál, ne vidd el őt karomból,
Ne vidd korán el a fiut;
Soká igérte őt éltetni
Az ég... vagy álmunk is hazud?...'

"Anyám, az álmok nem hazudnak;
Takarjon bár a szemfödél:
Dicső neve költő-fiadnak.
Anyám, soká, örökkön él.

(Kecskemét, 1843. március 5-e előtt)

Az álmok nem hazudnak - Petőfi Sándor szállóigéi

Rating:	★★★★★
Category:	Other

Az álmok nem hazudnak - Petőfi Sándor szállóigéi

Petőfi Sándor„Legyen béke, szabadság és egyetértés!” – az 1848. március 15-én kimondott óhaj ma is gyakran elhangzik. „A magyar név megint szép lesz” – mondta a forradalom vezéralakja, Petőfi Sándor, akinek számos mondatát, gondolatát oly gyakran ismételték, alakítgatták, hogy némelyik szállóigévé, szólássá is vált.

Az évforduló alkalmából most néhány híres Petőfi-mondatot idézünk. Bizonyára sokak számára ismerősek a sorok, még ha az eredetük esetleg nem is az.

Haza csak ott van, ahol jog is van – Politikai körökben leggyakrabban használt verssora. 1846-ból A nép című verséből való, melyben a költő azon tűnődik, vajon miért is ontja a nép a vérét a hazáért, ami neki tulajdonképpen – jogok híján – nincs is.

Aranypohárban méregital – Akkor használjuk, mikor a vonzó külső megtévesztést rejt. Petőfi Az őrült című terjedelmes költeményében írta, a fehérnépet jellemezve: „Szép állat az aszszonyi állat, / Szép és veszedelmes: / Aranypohárban méregital”.

A szerelem sötét verem – 20 évesen jött a felismerés, hogy szerelmes ember nem láthatja reálisan a világ dolgait. A szerelem, a szerelem című versben szüleinek is üzen, hogy tekintsenek el bolondságai felett, mert aki szerelmes, azt az ész nem irányíthatja: „Nézzétek el, ha hibázok / Tudom is én, mit csinálok?!”

Ej, ráérünk arra még! – Pató Pál úr mondata a legismertebb Petőfi-idézetek közé tartozik. át valamennyien ismerjük. A vers gúnyrajz a korabeli nemesi gondolkodásról. Vajon miért nincs haladás a hazában? A válasz: „E hazában ősi jelszó: / Ej, ráérünk arra még!”

A türelem a birkák és szamarak erénye – A türelemről című versben egyenesen az élet átkának nevezi a türelmet. Az előbbi „patópálos” felfogás elutasítása is egyben, ami tulajdonképpen teljes életútján át jellemezte a költőt. Csak egy példa: kosarat kapott, mikor első ízben megkérte Szendrey Júlia kezét. Magába roskadt? Nem, 24 óra múlva megismételte a lánykérést, ezúttal azonban Pierre Kornélia színésznőnél, aki nem is mondott nemet, csak hirtelenjében nem akadt pap, aki összeadta volna őket...

Ki a virágot szereti, rossz ember nem lehet – Talán a legismertebb szállóige, mely népszerűvé válásában Petőfinek nagy szerepe volt. 1847-ben írta Az árva lány című költeményében: „Tudod, mi a virág? / A földnek jósága, / Tudod, mi a jóság? / A lélek virága. // Szeresd a virágot, / És ne féltsd szívedet, / Mert, ki ezt szereti, / Rossz ember nem lehet.”

A szerelem mindent pótol, a szerelmet nem pótolja semmi – 1847-ben, egy hónappal házassága előtt vetette papírra e sorokat. A csillagos ég című vers tűnődés egyben, vajon a földi lét után, majd a csillagok között is megmarad-e a szerelem? Mert ha nem, akkor Petőfi szerint inkább jöjjön az enyészet, mert „a szerelmet nem pótolja semmi“.

Az álmok nem hazudnak – ma már legendás sorok. A 20 éves, beteg, élet-halál között lévő költő betegágyánál az édesanyja a sorstól kért számadást. Azt álmodta, fia hosszú életű lesz a földön, és mégis ily fiatalon már szembe néz a halállal. Már az álmok is hazudnak? Petőfi válasza: „Anyám, az álmok nem hazudnak: / Takarjon bár a szemfödél, / Dicső neve költő fiadnak, / Anyám, soká, örökkön él.” A szavak súlyának mérlegelésekor nem árt figyelembe venni, hogy ez a vers a Petőfi összes költeményei című kötetben időrendben mindössze a huszonkettedik, nyolcszázharmincegy vers még hátra van! A vers címe így utólag is telitalálat: Jövendölés.

Talán egyszer a Világszabadság óhaja is beteljesül...
(Oriskó Norbert, 2007 március, Szabad Újság)

Petőfi Sándor: Jön az ősz

Petőfi Sándor: Jön az ősz
             
Jön az ősz, megy a gólya már,
Hideg neki ez a határ;
Röpűl, röpűl más országba,
Hol jobban süt a nap rája.

Hej, van oka a gólyának,
Hogy más hazát néz magának;
De, galambom, hogy elhagytál,
Nem t'om, mi okot találtál.

Hív voltam én hozzád mindig,
Elejétől utójáig,
Nem volt szivemben ősz, tavasz,
Érted, mint a nyár, égett az.

S vajjon akihez röpűltél,
Nem lesz-e annak szivén tél?
Megeshetik, szép galambom,
Noha neked nem kivánom.

Mert a gólya ha visszaszáll,
Virító szép tavaszt talál;
Hej, de mire te visszaszállsz,
Csak puszta sírhalmot találsz.

(Kecskemét, 1843. március 14-e előtt)

Arany János: A walesi bárdok

 

A WALESI BÁRDOK

 

Edward király, angol király

   Léptet fakó lován:

Hadd látom, úgymond, mennyit ér

   A velszi tartomány.

Van-e ott folyó és földje jó?

   Legelőin fű kövér?

Használt-e a megöntözés:

   A pártos honfivér?

S a nép, az istenadta nép,

   Ha oly boldog-e rajt'

Mint akarom, s mint a barom,

   Melyet igába hajt?

Felség! valóban koronád

   Legszebb gyémántja Velsz:

Földet, folyót, legelni jót,

   Hegy-völgyet benne lelsz.

S a nép, az istenadta nép

   Oly boldog rajta, Sire!

Kunyhói mind hallgatva, mint

   Megannyi puszta sir.

Edward király, angol király

   Léptet fakó lován:

Körötte csend amerre ment,

   És néma tartomány.

Montgomery a vár neve,

   Hol aznap este szállt;

Montgomery, a vár ura,

   Vendégli a királyt.

Vadat és halat, s mi jó falat

   Szem-szájnak ingere,

Sürgő csoport, száz szolga hord,

   Hogy nézni is tereh;

S mind, amiket e szép sziget

   Ételt-italt terem;

S mind, ami bor pezsegve forr

   Túl messzi tengeren.

Ti urak, ti urak! hát senkisem

   Koccint értem pohárt?

Ti urak, ti urak!... ti velsz ebek!

   Ne éljen Eduárd?

Vadat és halat, s mi az ég alatt

   Szem-szájnak kellemes,

Azt látok én: de ördög itt

   Belül minden nemes.

Ti urak, ti urak, hitvány ebek!

   Ne éljen Eduárd?

Hol van, ki zengje tetteim -

   Elő egy velszi bárd!

Egymásra néz a sok vitéz,

   A vendég velsz urak;

Orcáikon, mint félelem,

   Sápadt el a harag.

Szó bennszakad, hang fennakad,

   Lehellet megszegik. -

Ajtó megől fehér galamb,

   Ősz bárd emelkedik.

Itt van, király, ki tetteidet

   Elzengi, mond az agg;

S fegyver csörög, haló hörög

   Amint húrjába csap.

"Fegyver csörög, haló hörög,

   A nap vértóba száll,

Vérszagra gyűl az éji vad:

   Te tetted ezt, király!

Levágva népünk ezrei,

   Halomba, mint kereszt,

Hogy sirva tallóz aki él:

   Király, te tetted ezt!"

Máglyára! el! igen kemény -

   Parancsol Eduárd -

Ha! lágyabb ének kell nekünk;

   S belép egy ifju bárd.

"Ah! lágyan kél az esti szél

   Milford-öböl felé;

Szüzek siralma, özvegyek

   Panasza nyög belé.

Ne szülj rabot, te szűz! anya

   Ne szoptass csecsemőt!..."

S int a király. S elérte még

   A máglyára menőt.

De vakmerőn s hivatlanúl

   Előáll harmadik;

Kobzán a dal magára vall,

   Ez íge hallatik:

"Elhullt csatában a derék -

   No halld meg Eduárd:

Neved ki diccsel ejtené,

   Nem él oly velszi bárd.

Emléke sír a lanton még -

   No halld meg Eduárd:

Átok fejedre minden dal,

   Melyet zeng velszi bárd."

Meglátom én! - S parancsot ád

   Király rettenetest:

Máglyára, ki ellenszegűl,

   Minden velsz énekest!

Szolgái szét száguldanak,

   Ország-szerin, tova.

Montgomeryben így esett

   A híres lakoma. -

S Edward király, angol király

   Vágtat fakó lován;

Körötte ég földszint az ég:

   A velszi tartomány.

Ötszáz, bizony, dalolva ment

   Lángsírba velszi bárd:

De egy se birta mondani

   Hogy: éljen Eduárd. -

Ha, ha! mi zúg?... mi éji dal

   London utcáin ez?

Felköttetem a lord-majort,

   Ha bosszant bármi nesz!

Áll néma csend; légy szárnya bent,

   Se künn, nem hallatik:

"Fejére szól, ki szót emel!

   Király nem alhatik."

Ha, ha! elő síp, dob, zene!

   Harsogjon harsona:

Fülembe zúgja átkait

   A velszi lakoma...

De túl zenén, túl síp-dobon,

   Riadó kürtön át:

Ötszáz énekli hangosan

   A vértanúk dalát.[*]

(1857 jún.)

Az Aradi Vértanuk emlékére

Rating:	★★★★★
Category:	Other

Aradi vértanúk és Batthyány Lajos kivégzése

Aradi vértanúk - október 6. - nemzeti gyásznap"
a mellékelt ítéletekvégrehajtására reggel,
kellő időben kerüljön sor,hogy az elítéltek
elrettentő példaként egész nap köz szemlére
legyenek kitéve a vesztőhelyen."
Batthyányi Lajosos miniszterelnök
születési hely: Pozsonycsalád:
birtokos nemesi családban született, nős,
három gyermek apja
kivégzés helye: Pest
itélet:
kötél általi halál. Batthyány a kivégzési módot megalázónak tartotta, felesége becsempészett egy tört, az öngyilkossági kísérlete azonban nem sikerült.
kivégzés:
felakasztását a nyaki sebek miatt nem tudták végrehajtani, golyó általi halált halt
sírhely: Budapest, Kerepesi-temető

Kiss Ernő tábornok
születési hely: Temesvár
család:
nagybirtokos magyar-örmény családban született, özvegy, gyermekei nem voltak
kivégzés: golyó általi halál
sírhely: Alsóelemér (Szerbia), családi sírbolt
Kivégzésekor nem engedte szemét bekötni.*

Schweidel József tábornok
születési hely: Zombor
család:
német polgári családban született, nős, öt gyermek apja
ítélet:
golyó általi halál, minden ingó és ingatlan vagyon elvesztése
kivégzés: golyó általi halál
sírhely:
Arad, vértanúk emlékoszlopa
Kivégzésekor kezében azt a feszületet tartotta, amelyet a csatákban is magával vitt.*

Dessewffy Arisztid tábornok
születési hely: Csákány
család:
magyar nemesi családból származott, nős
itélet: kötél általi halál, minden ingó és ingatlan vagyon elvesztése, osztrák tiszti rang és nyugdíj elvesztése
kivégzés:
golyó általi halálra módosítva az ítélet
sírhely:
Margonya (Szlovákia), családi sírbolt
Halál estéjén aludt. „Tiszta lelkiismeretem van, s az hagyott aludni” - mondta a papnak.*

Lázár Vilmos honvéd ezredes (mivel a szabadságharc végén önálló seregtestet irányított, tábornokként kezelték)
születési hely: Nagybecskerek
család:
magyar-örmény családban született, nős, három gyermek apja
itélet:
kötél általi halál, minden ingó és ingatlan vagyon elvesztése
kivégzés:
golyó általi halálra módosítva az ítélet
sírhely:
Arad, vértanúk emlékoszlopa
Kivégzése előtt levelet írt feleségének.*

Kötél általi halált haltak:

Poeltenberg Ernő tábornok
születési hely: Bécs
család:
osztrák nagybirtokos nemesi családban született, nős, három gyermek apja
ítélet:
kötél általi halál, minden ingó és ingatlan vagyon elvesztése, osztrák tiszti rang és nyugdíj elvesztése
kivégzés: kötél általi halál
sírhely: Arad, vértanúk emlékoszlopa
Utolsó szavai: „Szép kis deputáció megy az Úristenhez, hogy a magyarok ügyét képviselje!”*

Láhner György tábornok
születési hely: Necpál (Szlovákia)
család:
német polgári családban született, nős, egy gyermek apja
ítélet:
kötél általi halál, minden ingó és ingatlan vagyon elvesztése, osztrák tiszti rang és nyugdíj elvesztése
kivégzés: kötél általi halál
sírhely:
Arad, vértanúk emlékoszlopa
Utolsó estéjén Donizetti egyik operahősének búcsúáriáját játszotta fuvoláján.*

Knézić Károly tábornok
születési hely: Veliki Grđevac (Horvátország)
család:
horvát katona családban született, nős, két gyermek apja
itélet:
kötél általi halál, minden ingó és ingatlan vagyon elvesztése, osztrák tiszti rang és nyugdíj elvesztése
kivégzés: kötél általi halál
sírhely:
Arad, vértanúk emlékoszlopa
Halála előtt estéjén családjának írt levelet.*

Nagysándor József tábornok
születési hely: Nagyvárad
család:
magyar nemesi családban született, nőtlen
itélet:
kötél általi halál, minden ingó és ingatlan vagyon elvesztése, osztrák tiszti rang és nyugdíj elvesztése
kivégzés:
kötél általi halál
sírhely: Arad, vértanúk emlékoszlopa
Utolsó szavai: „Éljen a haza!”*

gróf Leiningen-Westerburg Károly tábornok
születési hely:
llbenstadt (ma Niddatal, Németország)
család:
elszegényedett főnemesi családba született, nős
ítélet:
kötél általi halál, minden ingó és ingatlan vagyon elvesztése, osztrák tiszti rang és nyugdíj elvesztése
kivégzés:
kötél általi halál
sírhely:
Arad, vértanúk emlékoszlopa
Őreit megvesztegette, kivégzésekor honvéd tábornoki egyenruhát viselt.*

Alulich Lajos tábornok, hadügyminiszter
születési hely: Pozsony
család:

német polgári családban született, nőtlen
ítélet:
kötél általi halál, osztrák tiszti rang és nyugdíj elvesztése, minden ingó és ingatlan vagyon elvesztése
kivégzés:
kötél általi halál
sírhely: Arad, vértanúk emlékoszlopa
Halála előtt Horatiust olvasott.*

Damjanich János tábornok
születési hely: Temesőr (Szerbia)
család:
szerb katonacsaládban született, nős, gyermekei nem voltak
ítélet:
kötél általi halál, minden ingó és ingatlan vagyon elvesztése, osztrák tiszti rang és nyugdíj elvesztése
kivégzés:
kötél általi halál
sírhely: Arad, vértanúk emlékoszlopa
Utolsó szavai: „Azt gondoltam én leszek az utolsó, mert a csatában mindig az első voltam. Szegény Emíliám! Éljen a haza!”*

gróf Vécsey Károly tábornok
születési hely: Pest
család:
magyar főnemesi családban született, nős, gyermektelen
kivégzés:
kötél általi halál
sírhely: Arad, vértanúk emlékoszlopa
Mivel utolsónak végezték ki, halott vetélytársának, Damjanichnak csókolt kezet búcsúzásképpen.*

Feledésbe merült áldozatok:

Lenkey János tábornok
születési hely: Gömör
család:
köznemesi családból származott
kivégzés:
kivégzését zavarodott elmeállapota miatt elhalasztották. Az aradi várbörtönben halt meg 1850 februárjában.
sírhely: Eger

Gáspár András tábornok
születési hely:


Kecskemét
család:
nős, két gyermek apja
télet:
10 év várfogság, kapitányi rangjának és a IV. osztályú orosz Valgyimir-rend elvesztése. Az egyetlen tábornok, aki nem kapott halálos ítéletet. Kegyelmének oka, hogy Ferenc József hajdani lovaglómestere volt.

* A kivégzéssel kapcsolatos „legendák” sokszor a nemzet emlékezetében élnek, a kevés forrás miatt hitelességüket fenntartással érdemes kezelni.

Versek...(bocs, hogy utólag teszem fel..idő hiányában, mert siettem a vonatra)

Gyulai Pál: A hősök sírja

Egy sírban, az erdő-szélen,
Háromszáz hős alszik mélyen,
Mély sebekkel eltemetve,
Emlék nélkül, elfeledve.
De lehajlik a zöld erdő,
Rájok élő koszorút sző,
És mint álmaik haragja,
Harsog, zúg a bérc patakja,
Éjfél tájban, sírjok ormán,
Felgyúl néha egy-egy villám,
És felindul a természet,
A menny mintegy leborúl,
S mintha volna végitélet,
Mindent egy hang kiált túl.
Mintha trombiták harsognák
Nem veszett el a szabadság,
Az igazság ünnepel!
Lelkünk szélyeljár a légben,
Örök bíró él az égben,
Nem estünk hiába el!



Illyés Gyula: Október 6.

Kezét - mert ő ölt, maga a király -
egy nép arcába törölte bele.
Nem volt e földnek Petőfije már!
Igy kezdett lenni Ferenc Józsefe.

Németújvár - Grác

A képeim egy kirándulás során készültek.

Lábnyomok

Rating:	★★★★★
Category:	Other

Lábnyomok

Álmomban Mesteremmel

tengerparton jártam, s az életem

nyomai rajzolódtak ki mögöttünk:

két pár lábnyom a parti homokon,

ahogy Õ mindig ott járt énvelem.

De ahogy az út végén visszanéztem,

itt-amott csak egy pár láb nyoma

látszott, éppen ahol az életem

próbás, nehéz volt, sorsom mostoha.

Riadt kérdéssel fordultam az Úrhoz:

"Amikor életem kezedbe tettem,

s követõdnek szegõdtem Mesterem,

azt ígérted, soha nem hagysz el engem,

minden nap ott leszel velem.

S most visszanézve, a legnehezebb

úton, legkínosabb napokon át

mégsem látom szent lábad nyomát!

Csak egy pár láb nyoma

látszik ott az ösvényen.

Elhagytál a legnagyobb ínségben?"

Az Úr kézenfogott, s szemembe nézett:

"Gyermekem, sose hagytalak el téged!

Azokon a nehéz napokon át

azért látod csak egy pár láb nyomát,

mert a legsúlyosabb próbák alatt

téged vállamon hordoztalak!"

(ismeretlen szerzõtõl)

Túrmezei Erzsébet fordítása