Szuhanics Albert: Anyák napi ima

Szuhanics Albert: Anyák napi ima

Valami szebb ma, 

valami más, 

májusi ima 

szent lángolás.

Első vasárnap, 

csodás e nap, 

egy fáradt szempár 

megsimogat.

Hófehér haja 

befont sugár, 

fénye vigyázón 

árad reám.

Valami mást is, 

hallok, lehet... 

hangjában zúgó 

nagy vizeket.

Tavaszi szellő 

lehelete, 

pedig már ráncos, 

remeg keze.

Mégis szememben 

oly szép anyám, 

mint mikor hévvel 

lángol a nyár.

Valami elmúlt, 

valami nem, 

jó anyám karján 

nyugszik szívem.

Bágyadt szeméből 

árad a fény. 

amelyben gyermek, 

maradtam én.

Feltámad elmúlt 

gyermekkorom, 

s ő ma a napja, 

úgy gondolom...

Valami szebb ma, 

valami más, 

májusi ima 

szent lángolás.