Minden perc - különleges
A barátom kinyitotta a felesége komódját és egy csomagot húzott ki belőle, ami selyempapírba volt csomagolva. Ez nem egy egyszerű csomag,ez fehérnemű. Eldobta a papírt, amibe volt téve és figyelmesen nézett a finom selyemre és csipkékre. ,,Akkor vette, amikor először mentünk New Yorkba, 8 vagy 9 éve, nem használta soha." Egy "különleges alkalomra tartogatta. Rendben, azt hiszem ez lesz a megfelelő alkalom. Odament az ágyhoz és odatette a fehérneműt a többi holmihoz amit a temetésre akart vinni. A felesége épp akkor halt meg, felém fordult és azt mondta: ,,semmit ne tartogass egy különleges alkalomra. Minden nap amit élsz egy különleges alkalom.
Még most is ezekre a szavakra gondolok, és arra, mennyire megváltoztatták az életemet. Ma már többet olvasok kevesebbet takarítok. Leülök a teraszon és csodálom a tájat. Anélkül,hogy észrevenném a kertben a gazt. Több időt töltök a családommal és a barátaimmal és kevesebb időt dolgozva. Megértettem,hogy az élet együttes történések élvezése kell, hogy legyen és nem a túlélés. Már nem teszek el semmit. Minden kristálypoharamat használom minden nap. Felveszem az új ruhámat, ha az ABC-be megyek , ha úgy döntök és úgy van kedvem. Már nem rakom el az új parfümöm különleges alkalmakra, használom mindig amikor csak akarom. A szavak mint az "egy napon......"és a "majd legközelebb...." kezdenek eltűnni a szótáramból. Érdemes megnézni, meghallgatni, vagy csinálni most!
Nem tudom mit tett volna a barátom felesége ha tudta volna, hogy nem lesz itt holnap amit mindannyian olyan könnyen veszünk. Gondolom, hívta volna a családját, vagy a közeli barátait. Talán felhívta volna pár régi barátját bocsánatot kérni, hogy elsimítsa az elmúlt dolgokat. Arra gondolok, hogy elment volna enni valami kínai ételt, ami a kedvence. Ezek azok a kicsi meg nem történt dolgok amiket sajnálnék ha tudnám, hogy az óráim meg vannak számlálva.
Bántana,hogy elszalasztottam a lehetőséget, hogy lássam a barátaimat, akiket meg akartam keresni ,,egy napon". Bántana, mert nem írtam meg bizonyos leveleket, amiket ,,majd egyik nap" meg akartam írni. Bántana és szomorú lennék,mert nem mondtam a testvéreimnek a szüleimnek,hogy szeretem őket.
Most próbálok nem késlekedni, továbbküldeni, vagy elrakni semmit ami nevetést, jókedvet adhatna az életünknek. Mindig azt mondom magamnak, hogy ez egy különleges nap. Minden nap,minden óra, minden perc.... különleges.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése