2014. október 21., kedd

"Virágos" gondolatok - idézetek!


"Különös, hogy a nőben mindenütt és minden korban megnyilatkozik a virágok szeretete, a maga iránt való gondosság és a mások iránt való figyelem."
(Gárdonyi Géza)

"Az ember arca a lélek virága! Aki az arcot megüti, a lelket üti meg! A lélek pedig Istenből való részünk; örökkévaló!"
(Gárdonyi Géza)

"Az igaznak útja tövisekkel vagyon hintve, de nyomában virágok nyílnak."
(Bozzai Pál)

"A virág teljes kinyiltának idejében legközelebb van a hervadáshoz; a felhajított kő is legmagasabb pontján kezd hanyatlani és a gyümölcs akkor húll le fájáról, mikor megérik. Ez az anyagi élet tökéletlensége."
(Bozzai Pál)

"Hirdesse minden, mennyire szeretlek;
föld, ég, virág, amire lépsz: a fű!
Egy pillanatra sem szabad feledned,
mert ez az érzés örökéletű."
(Ratkó József)

"Hervadó szépségű virágok között
utolsó dühével tombol a nyár.
Az élet árad, de bent a falak mögött
még ott lapít a sarokban a magány."
(Vad Fruttik)

"Most már tudom, mily ritka kincs, mily törékeny virág a lelkek szerelme. Féltőn óvni kell, gondozni, ápolni - nincs balgább annál, aki vakságában rátapos, vagy hagyja, hogy megfojtsa a gyom."
(Nora Roberts)

"Az élet olyan, mint egy virágfüzér: nem látod a fonalat, amely keresztülfut a virágokon, de attól még ott van, és összetartja őket. Ha a fonal nem lenne, a virágok széthullanának; egy virágkupac lenne, nem virágfüzér. És a létezés nem egy kupac, hanem egy gondosan kidolgozott minta."
(Osho)

"Mint préselt virágok albuma olyan a múlt
de olyan is mint rég hallott zenedarab
amiről újabb melódiák jutnak eszünkbe
vissza-visszatérő dallamok
továbbzsonganak a törékeny jelenben."
(Gömöri György)

"A szerelem olyan, mint a virág, mint az erdő, mint a madárdal, mint a sólyom szárnyalása a magas égen. Ez nem valami csinált dolog. Ezt a föld termette, a természet nemzette, ez valódi, ez istenes dolog, istennek tetsző."
(Kozma Mária)

"A virágok felesleges cifraság, de a hölgyek bolondulnak érte, mert nem tudnak mit kezdeni a ráérő idejükkel!"
(Agatha Christie)

"És imára is kulcsolom kezem,
Úgy esedezem szívetlenül - szívért,
Szárazon adom Istennek magam,
Hátha reám bocsátja harmatát,
És kinyílik a kőből egy virág."
(Reményik Sándor)

"Az ég legyen tivéletek, 
Üllői-úti fák. 
Borítsa lombos fejetek
szagos, virágos fergeteg
ezer fehér virág. 
Ti adtatok kedvet, tusát, 
ti voltatok az ifjúság, 
Üllői-úti fák."
(Kosztolányi Dezső)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése