A kép PSP szerkesztés alapján készült. a Lecke itt található!
2014. május 19., hétfő
Várnai Zseni: Orgona
Várnai Zseni: Orgona
Rajtam a tavaszi szelek orgonálnak,
talán ezért hívnak engem orgonának,
április vad kedve suhogtatja ágam,
azután megfürdöm fényes napsugárban.
Orgona, orgona,
illatos muzsika,
zengő és libegő lila virág...
fürtjeim lengetem,
illatom pergetem,
szakíts le hát engem,
s légy boldog te világ,
légy boldog te világ!
Bimbaim bomlanak, virágdíszben állok,
már csak éppen május elsejére várok,
s dús lila fürtjeim zászlaját kibontom,
s orgonaillatom a világra ontom...
Orgona, orgona,
illatos muzsika,
zengő és lebegő lila virág...
fürtjeim lengetem,
illatom pergetem,
szakíts le már engem,
s légy boldog te világ!
Légy boldog te világ!
2014. május 18., vasárnap
Ady Endre: Hideg május
Ady Endre: Hideg május
Nem tudom én, hisz május volna most is,
Van most is asszony, fény, illat, meleg,
Elvétve tán nyit orgonavirág is,
Vannak tán most is ifjú emberek,
Józan eszét tán most is elhajítja
Mámoros éjjel egy-egy szeladon: -
De mégis, mégis, nem lángolunk, mint régen,
Olyan ész nélkül, olyan szabadon...
Virágos ágyon nincs kedvünk pihenni,
Ha est közelg s a vén nap búcsuzik,
Csillagsugáros éjjel nem zokog fel
A naiv, balga, édes naktmuzik...
Más a virág, nem bódít most az illat,
Ki álmodoz most május éjjelén?.
Egy csöppnyi flirt s haza sétál az ifjú,
Mert május van, de ő fáradt, szegény...
Járom a korzót, kergetem az álmot...
Mennyi szép asszony, nyíló szép leány!...
Borulj rám, álom, borulj a szívemre,
Tégy eszelőssé, úgy, mint hajdanán!...
- Mily édes arc!... Milyen termet!... Utána,
Májusnak ifja lettem újra én!...
...Ej, mért fárasszuk halálra magunkat,
Aludjunk inkább május éjjelén...
2014. május 6., kedd
Gondolatok - Tomán Edina
"Képtelenek vagyunk a szépség csalfa káprázata nélkül élni. Olyan ez számunkra, mint a levegő.
Kell. Kellenek a havas tájon a vérvörös naplementék, kellenek a fénylő hajnali harmatcseppek,
és kellenek a szép emberek. Szükségünk van rájuk. Mert ilyenek vagyunk."
(Tomán Edina)
"A szabadság révén álmodhatunk. Hiszen álmok nélkül nincsen élet. Ahogyan az élet nélkül sincsen álom.
Én meg akarom élni az álmaimat. És valóra akarom váltani őket. Szeretek a harmatos, puha fűben feküdni, azt sem bánni, hogy bogarak mászkálnak göndör fürtjeimen, és csak bámulni az ég végtelen, kék csendességét. És a madarakat. Ilyenkor is álmodozom. Arról, hogy velük együtt repülhetek. Száguldhatok a végtelen csendességbe, és zuhanhatok, súlytalanul, magatehetetlenül átadva magam a semminek. Semmivé válni. Ez a szabadság katarzisa. Alfája és omegája."
(Tomán Edina)
2014. május 4., vasárnap
Anyák napjára...
Anyák napján a virágot
én a temetőbe viszem
Ezért hallod sokszor
hogy sír zokog a szívem
Nem adhatom a virágot
Jó Anyám kezébe
Csak ide leteszem a
hideg sírkőre
Drága Édesanyám
nézz onnan föntről rám
Szánd meg gyermeked
aki itt maradt árván
Kérd meg a Jó-istent
legyen gondja rám
Mert nekem itt lent
nincs Édesanyám ....
2014. május 3., szombat
Átyim László: Anyák napján fáj a szívem!
Átyim László: Anyák napján fáj a szívem!
El mondom,hogy olyan nagyon fáj,
Édesanyám nincs velem már.
Nem látja a könnyeimet
Anyák napján nagyon pereg.
Pereg mint a hulló zápor
Nem áll el a fájdalomtól
Nincs ki elé oda álljak
Anyák napján verset mondjak.
Kimegyek a temetőbe
Ráhajolok a keresztjére
Simogatom két kezemmel
Édesanyám mért mentél el?
Anyák napján láthatnálak
A könnyeim nem hullnának
Mosoly ülne az arcomra
Édesanyám két karjában.
Verset neki így mondanék
Lába elé lehajolnék
Megcsókolnám mindkét kezét
Egy szál rózsát bele tennék.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)