Osváth Erzsébet: Újesztendő!
Itt vagy, te bőkezű
ajándékozó!
Jöttödre lágyan,
halkan hull a hó.
Peregnek a percek,
órák és napok.
Te hozod nekünk
a nevető napot,
vidám hóvirágot,
lila ibolyát -
s újra hallhatjuk
a madarak dalát.
Tovább peregnek
a napok, a hetek.
Hozod a szünidőt,
a jó meleget.
Mintha szárnyunk nőne
egész nyáron át -
te kínálsz kalandos,
titkos utazást.
Lassan lehullatják
levelük a fák.
Tárt kapuval vár ránk,
mint édesanyánk -
frissen, hívogatóan
újra iskolánk.
Szedelőzködsz lassan,
és már átadod
Tél fiadnak végül
stafétabotod.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése