Szuhanics Albert: Nektek adjuk
Mikor Isten társat adott,
akkor rólunk mindent tudott.
Megalkotta, ki kell nekünk,
s ti lettetek a mindenünk!
Adta, hogy csak kéz a kézben
maradjunk a múló létben.
S a szeretet, a szerelem
a legnagyobb kincsük legyen.
Keresheted boldogságod,
magányodban nem találod.
Nő mosolya a fény maga,
életadó titok, csoda...
Szívünk párja mindig a nő,
ő az egyetlen szerető.
Ezért nagy ünnep a Nőnap,
nincs más kincsünk, ez a nő csak!
Minden férfi nagyon szegény,
párja nélkül árva legény.
S mi legnagyobb érték nekünk,
nektek adjuk az életünk!
(Debrecen, 2011. március 5.)
Ez egy nagyon kedves vers!
VálaszTörlésS bárcsak mindenki megértené, hogy az Isten szerinti párt válassza!
Kedves Ági! Köszönöm szépen, hogy elolvastad! ....elgondolkodtam kicsit...
VálaszTörlésSajnos egyre többen válnak el azután, hogy örök hűséget esküdtek egymásnak. Vajon miért utólag derül ki a legtöbb esetben, hogy nem Ő az igazi társunk? Miért nem tudjuk előre azt, hogy egyet akarunk-e mindketten?
A rohanó világ, a nehézségek nem összekovácsolnak bennünk, hanem szétbomlasztja a Családokat, Társakat! Ez most már nem csak a fiatalokra jellemző. De Isten sem akarja biztos, hogy egy nem működő kapcsolatban élje végig az életét Valaki!
Talán alaposabban kellene ismernünk egymás nézeteit, véleményét, hozzáállását egy életről való gondoskodásról, megértésről és a szeretetről. Valamiért megszűnik egy idő után, de miért?
(Bocsánat, csak "elgondolkodtam" kicsit:))