Az első Föld napját egy amerikai egyetemista fiú, Dennis Hayes kezdeményezte. 1970. április 22-én 25 millió amerikai emelte fel a szavát a természetért.
Ez a történelmi jelentőségű esemény az Egyesült Államokban – és más országokban is – fontos változást hozott: az USA-ban szigorú törvények születtek a levegő és a vizek védelmére, új környezetvédő szervezetek alakultak, és sokan változtattak addigi életmódjukon, s tértek át ökológiailag érzékenyebb életvitelre. 1989-ben Kaliforniában létrehozták a Föld Napja Nemzetközi Hírközpontot, és havonta küldtek hírlevelet a világ minden országába, hogy sokféle akcióval és a környezetbarát társadalom közös vágyával ünnepeljék április 22-én a Föld napját. Több mint 125 ország környezetért aggódó lakossága, civil szervezete válaszolt a felhívásra, és városok, falvak, iskolák, környezetvédő szervezetek emlékeztek meg különböző programokkal erről a napról.Afrikában az ünneplők felzarándokoltak egy 2000 méter magas hegyre, ahol a természetvédelmet méltató istentiszteletet tartottak. Az ausztrálok akciót szerveztek, hogy megakadályozzák Ausztrália utolsó esőerdeinek pusztítását. Indonéziában teknős tojásokat keltettek, a biológiai sokféleség megőrzéséről beszélgettek. Tibetben expedíció indult a Mount Everestre, hogy összegyűjtse a hegymászók által elszórt szemetet. A franciák a Loire mentén 800 km hosszú élőláncot alkottak, hogy felhívják a figyelmet a vizek védelmére. Dennis Hayes 1989-ben Magyarországra is ellátogatott, ahol a frissen alakult Független Ökológiai Központ munkatársaival találkozott és együtt szőttek terveket a nap megünneplésére, melyből aztán boldog népünnepély kerekedett, sok örömmel, kreativitással. Magyarországon a környezetvédők 1990-ben megalapították a Föld Napja Alapítványt, és létrehoztak egy hírközpontot is a Föld napi rendezvények összehangolására, hírlevelekből értesülhettünk az eseményekről, ajánlásokkal segítették az ünnep megszervezését
(Zöldhonlap)
Néhány év leforgása alatt a Föld Órája az ausztrál helyi akcióból világméretű, több mint egymilliárd embert mozgósító önkéntes mozgalommá nőtte ki magát.
Ez nem csak azt mutatja, hogy az embereket foglalkoztatja bolygónk egészsége, hanem hogy hajlandóak tenni is érte. Az akció fő célja ugyanis nem az egy óra alatt elért aktuális fogyasztás csökkentés, hanem a figyelemfelhívás, hogy mindennapi életünket mennyire átszövi a túlzott, és voltaképpen fölösleges energiahasználat.
Magyarországra 2008-ban gyűrűzött be a mozgalom, vagyis az akció nemzetközivé válásának első évében, ekkor még mindössze 4 település csatlakozott az akcióhoz.
Az első nagy hazai rendezvényre egy évvel később, 2009-ben került sor. Március 28-án 20:30-kor 67 város kapcsolta le a fényeit, a főváros mellett részt vett a megyeszékhelyek több mint fele. Sötétbe borult számos hazai látványosság és emblematikus épület, például a Lánchíd, a Budai Vár, az egri Minaret, a Művészetek Palotája, a kecskeméti Cifra Palota és a siófoki Víztorony is. Ezenkívül több weboldal is fekete háttérrel jelent meg Föld Órája „tiszteletére”.
Egy évvel később a WWF természetvédelmi szervezet klímavédelmi akciója világszerte rekordokat döntött.
Egy órára elsötétültek Budapest nevezetességei, többek között a vár, a Parlament, a hidak, a Vajdahunyad vára, a Nemzeti Múzeum, a Hősök tere. Országszerte több, mint 140 település csatlakozott a WWF klímavédelmi akciójához, összesen 450-nél is több iskola, alapítvány, vendéglő, bank, magán- és nemzetközi cég jelezte, hogy lekapcsolja a világítását. Számos helyen külön Föld Órája rendezvényt szerveztek, hogy felhívják a figyelmet a környezet-tudatosságra.
2011. március 26-án, szombaton este fél 9-kor tegyünk a bolygónkért, egy órára gondoljunk a Földre.
(forrás: lazulj.hu)
Tegyünk mi is a jövőnkért! Javaslatom: Gyertyafényes pihenés, kellemes társalgás, néha jól is esik ebben a rohanó világban!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése