Vörösiszap - katasztrófa...

Rating:
Category:	Other

...Kolontárt és Devecsert pusztította a vörösiszap

2010. október 4., hétfő

Hétfőn délután fél egykor átszakadt a közeli timföldgyár vörösiszap-tározójának a gátja, ezért az áradat elöntötte a Veszprém megyei Kolontárt, majd Devecser, Somlóvásárhely, Tüskevár, Apácatorna, Kisberzseny és Somlójenő is veszélybe került.

Három áldozata van az áradatnak. Az egyik egy helyi férfi, aki terepjáróval indult segíteni a mentésben, de elsodorta az ár. Egy idős asszony az áradás után kiment a kertjébe szétnézni, de rászakadt a ház. A rendőrök éjjel egy három év körüli kisgyermek holttestét találták meg egy családi házban Kolontáron, ő a harmadik áldozat.
Hét embert, köztük egy idős házaspárt eltűntként keresnek, ketten életveszélyes, hatan súlyos állapotban vannak. A mentők százhúsz sérültet láttak el, köztük nyolc tűzoltót és egy rendőrt is.

Volt olyan része a településeknek, ahol a kétméteres magasságot is elérte az áradat, amely melléképületeket, kocsikat, kerítéseket, állatokat sodort el Kolontáron, és Devecser harmadát ellepte.
(Negyven négyzetkilométert érinthet a katasztrófa)




Nem volt még a világon ekkora vörösiszap-katasztrófa
2010. október 5., kedd

Az ipar 120 éve nem tud mit kezdeni a timföldgyártás melléktermékeként létrejövő vörösiszappal. A nehézfém- és ólomtartalom, a radioaktivitás mind csak rémhír, a lúgos kémhatás a gond, ami tízszerese a tömény hipóénak.

Sehol a világon nem történt még akkora vörösiszap-katasztrófa, mint amikor kedden átszakadt az ajkai timföldgyár tározójának gátja, és a mérgező iszap több falut elöntött – állítják egybehangzóan szakértők. Emiatt bizonytalan mindenféle előrejelzés a várható rövid- és hosszú távú környezeti hatásokról is.
Hogy készül a vörösiszap?

A vörösiszap az alumíniumgyártásban alkalmazott Bayer-féle módszer mellékterméke. Az alumínium bauxitból készül, két lépésben, először timfölddé (alumínium-oxid, Al2O3) alakítják, aztán ebből készül az alumínium. A bauxitból nátrium-hidroxiddal (NaOH) oldják ki a timföldet, a folyamat végén megmaradó, változatos szennyezőanyagokat tartalmazó, erősen lúgos kémhatású anyag a vörösiszap.

Az ajkai timföldgyárban egyébként a vörösiszap tárolására és kezelésére egy több évtizedes, de a világon még mindig nagyon elterjedt technológiát alkalmaznak.

A vörösiszap tárolása és felhasználása nagyjából 120 éve jelent problémát az iparnak. Az elmúlt pár évtizedben ugyan próbálkoznak világszerte olyan technológiákkal, amelyek a vörösiszapot vagy az abból kinyerhető nyersanyagokat felhasználnák az iparban, de igazán kiforrott és hatékony megoldás máig nem született.

Ennek egyik fő oka, hogy a bauxit, és ezzel együtt a vörösiszap összetétele is más minden lelőhelyen, és attól függően lehet mit kezdeni vele, hogy éppen a nátrium-, vas-, vagy titántartalma magas-e (a vörösiszap típusairól és a hasznosítás kémiai problémáiról itt olvashat részletesebben).

A vörösiszappal a sajtóban elterjedt hírekkel ellentétben nem az a gond, hogy mérgező nehézfémek vagy ólom lenne benne – ugyan ezek tényleg kimutathatók a vörösiszapban, de a koncentrációjuk annyira alacsony, hogy az nem jelent veszélyt. Hasonló a helyzet a radioaktivitással is. A vörösiszap valóban radioaktív (sőt már az alapanyag bauxit is az), de a sugárzása bőven alacsonyabb, mint ami már problémát jelentene, mondta el kérdésünkre egy neve elhallgatását kérő timföldtechnológus vegyészmérnök szakértő.

A gond valójában nem is az iszappal vagy az abban megtalálható, önmagukban nem mérgező összetevőkkel van, hanem az alkalmazott tárolási módszerrel járó, szennyezett vízzel. Az úgynevezett nedves vörösiszap-tárolásnál minden tonna iszaphoz 2-3 köbméter erősen lúgos folyadék tartozik.

A kémhatást a pH-skálán mérik a kémiában, a hetes érték jelzi a semleges kémhatást, ilyen például a desztillált víz. Hetes alatt savas, felette lúgos a kémhatás, a skála logaritmikus, vagyis egy értéknyi változás tízszeres koncentrációt jelent a gyakorlatban. A veszélyes anyagok szállításának nemzetközi szabályait meghatározó bázeli egyezmény 11,5-ös pH-érték felett tekint egy lúgos anyagot veszélyesnek. Az ajkai tározóból kiömlött vörösiszap pH-értéke 13 (összehasonlításként a tömény hipó pH-ja 12), ami azt jelenti, hogy egymilliószor lúgosabb a víznél.

A lúg semlegesítésére léteznek technológiák, a vízbe került lúgos szennyezést savval, a földbe kerültet pedig gipsszel szokták hatástalanítani. A természetbe kerülve a lúg fokozatosan felhígul, ahogy vízzel érintkezik, azonban amíg ez a folyamat tart, maró hatása kipusztíthatja a növényzetet az érintett területen. Mivel ilyen jellegű katasztrófa még soha nem járt gátszakadással és települések elárasztásával, a szakértők semmi biztosat nem tudnak arról mondani, hogy a lúg hatása a környezetre meddig és milyen formában lesz érezhető.



Orbán: Itt nem lehet élni
2010. október 7., csütörtök

Segíteni fogja a kormány azokat a kolontáriakat, akik új helyen akarják újrakezdeni életüket. A miniszterelnök szerint Magyarországnak nincs szüksége külföldi anyagi segítségre, de igénybe veszi az EU segítségét, és a külföldön élő, magyar származású gazdagok felajánlásait is várja.

Nem látja értelmét a vörösiszappal elöntött kolontári részek újjáépítésének Orbán Viktor. "Itt nem lehet élni" - jelentette ki a katasztrófa után három nappal megejtett helyszíni szemléje után.

"Valószínűleg kell nyitni egy új telepet itt a faluban, egy új területet meg kell nyitni, ezt pedig valószínűleg be kell keríteni örök mementónak" - jelentette ki a miniszterelnök. Mint mondta, bajba jutott családokat egyenként meg kell kérdezni arról, hogy kívánják-e itt folytatni az életüket, és hogyha itt nem kívánják, akkor hogyan és miképpen tudják a falun belül megoldani a problémájukat. Azoknak, akik a faluból is el akarnának menni, segíteni kell abban, hogy máshol tudjanak új életet kezdeni.

"Ez egy olyan természeti katasztrófa, amire nem volt példa Magyarországon" - jelentette ki. Vörösiszap-katasztrófa máshol sem történt még a világban.

"Ha ez éjjel történik, itt mindenki meghal. Ez olyan felelőtlenség, amire nem lehet szavakat találni" - jelentette ki a miniszterelnök, aki többször is utalt rá, hogy szerinte emberi gondatlanság okozhatta a történteket. Kizártnak tartja, hogy egy tározó fala ilyen hirtelen meginduljon, szerinte hosszabb folyamat következménye a tragédia, amit észlelni kellett volna.

Orbán szerint Magyarország elég erős ahhoz, hogy egy ilyen katasztrófa következményeit elhárítsa, "[t]ehát nekünk nem külföldi pénzügyi segítségre van szükségünk". Ennek ellenére egyeztetni kíván George Patakival, New York állam magyar származású volt kormányzójával egy olyan alap létrehozásáról, ahová külföldön élő, tehetősebb magyarok küldhetnék el felajánlásukat. Ezek után még azt is megemlítette, hogy az EU-nak is vannak olyan alapjai, amelyeket az ilyen esetekre hoztak létre, és ezeket Magyarország is igénybe veszi, mert "jogunk van hozzá".

(A sorok nagy része az Index.hu oldalán olvasható)
http://hvg.hu/nagyitas/20101004_devecser_nagyitas_fotogaleria

Mára már az élővizeket is elérte, hatalmas a pusztulás mindenfelé.