Mentovics Éva: Ősz a szőlőhegyen
Reggelente hófehér
köd pihen a tájon,
süvöltő szél didergős
dalt suttog az ágon.
Erőtlenül süt a Nap,
egyre feljebb kúszva,
a szőlőcsősz élelmet
csomagol az útra.
Seregélyek hada száll,
akár egy nagy felhő,
lakmároznak szüntelen,
míg a szüret eljő’.
Fittyet hányva a csőszre,
madárijesztőre
lecsapnak az illatos,
zamatos szőlőre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése