Szent-Gály Kata: Keresztúton
Tudsz-e úgy szeretni, ahogy én szerettem...?
Reszketni, remegni az Olajfa-kertben...?
Elhagyatva lenni, egyedül a bűnnel...?
Szemben a Halállal, szemben a közönnyel...?
Adnád-e kezedet szorító kötélnek...?
Arcodat a gúnynak, lenéző köpésnek...?
Tudsz-e mellém állni fojtogató csendben...?
Az ostorozásnál eltakarnál engem...?
Tudsz-e úgy szeretni, ahogy én szeretlek...?
Tudsz-e tűrni értem, hordani keresztet...?
Roskadva, remegve, föl, egész a célig...?
Akkor is, ha szíved ezer sebből vérzik...?
Tudod-e karodat szélesre kitárni...?
Az egész világért áldozattá válni...?
És tudsz-e pihenni úgy a kereszten,
hogy örvendezz rajta: mindig ezt kerestem...?
Tudsz-e mellém hágni...? A helyembe lépni...?
Magadat feledve életemet élni...?
Egészen eltűnni, elmerülni bennem...?
Tudsz-e úgy szeretni, ahogy én szerettem...?
KÖSZÖNÖM !
VálaszTörlésSzent-Gály Kata verseit elmélkedéseit nagyon szeretem, szívemhez szólnak !
Könyvei megvannak, de még a dobozokban :)
Kedves Ági, nagyon szívesen:))
VálaszTörlésNekem is öröm, hogy újra megtalálhatók a neten az írásai:)
Kitettem a www.htmik.hu oldal Főoldalára :-)
VálaszTörlésKöszönet érte!
VálaszTörlésKöszönöm én is. Áldott ünnepet kívánok!
VálaszTörlésJaj de szep.Kellemes Unnepeket kivanok!
VálaszTörlésKöszönöm szépen, így utólag is!
VálaszTörlésSzép napot kívánok!