Szent Ágoston: Ne sírj, mert szeretsz engem

Szent Ágoston: Ne sírj, mert szeretsz engem

Ne sírj, azért mert szeretsz!
A halál nem jelent semmit,
csupán átmenet a másik oldalra.
Az maradtam, aki vagyok, és Te is önmagad vagy.
Akik egymáséi voltunk, azok vagyunk mindörökre.
Úgy szólíts, azon a néven, ahogy mindig szoktál, ne keress új szavakat
Ne fordulj felém ünnepélyes arccal,
folytasd kacagásod, nevessünk együtt, mint mindig tettük!
Gondolj rám , kérj, mosolyogj rám, szólíts!
Hangozzék a nevem házunkban, ahogy mindig is hallható volt,
ne árnyékolja be távolságtartó pátosz!
Az élet ma is olyan, mint volt, ma sem más,
A fonalat nem vágta el semmi,
miért lennék a gondolataidon kívül...
Csak mert a szemed most nem lát engem,
nem vagyok messze, ne gondold.
Az út másik oldalán vagyok, lásd jól van minden.
Meg fogod találni a lelkemet és benne egész letisztult,
szép, gyöngéd szeretetemet,
Kérlek, légy szíves... ha lehet, töröld le könnyeidet,
és ne sírj azért, mert annyira szeretsz...