Tatiosz: Boldogtalan boldogok
Ha a boldogságot kutatod, belül keresd,
emlékezeted roppant nagy csarnokában.Itt tied az ég,
a föld, a tenger, a csillagok.
Itt találkozhatsz önmagaddal. Csak egyetlen
egy nem lehet a tied: a perc, amelyet
elfeledtél. Amire nem emlékszünk,
már nem a miénk...
Az emberek bebarangolják a világot,
megcsodálják a hegyek égre meredő
csúcsait, a tenger egekig ívelö hullámait,
a folyók félelmetes kanyargásait, az óceán végtelenjét
és a csillagok semmibetűnését.
Csodálnak, miközben elfelejtenek emlékezni.
Boldogtalan, aki emlékeire ügyet sem vet, és boldog ezek
szerint csak az lehet, aki emlékezni képes.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése