Demjén Ferenc: Gyertyák

Mindazokért, kiket nem láttunk már régen,
Akik velünk együtt ünnepelnek az égben,
Kiknek őrizgetjük szellemét,
Mindazokért egy-egy gyertya égjen.

Mindazokért, akik elzárkóznak a jótól,
Akik nincsenek itt, s nem is értenének a szóból,
Aki barát, de lehet még ellened is,
Mindazokért egy-egy gyertya égjen.

Égig érjen a fény, és mi úgy szereténk,
hogy sohase múljon el.
Égig érjen a fény egész életünkön át,
hogy nyithassa két szemét, ki mindig erre várt.

Mindazokért, kik ma egyedül ülnek a járdán,
Kikre család, gyermek, otthon rég nem vár már,
És mindenkiért, aki nem lehet itt,
Mindazokért egy-egy gyertya égjen.

Mindazokért, akik nem vették még észre,
Örök bilincs kell minden fegyvert fogó kézre
És mindenkiért, aki nem hiszi ezt,
Mindenkiért egy-egy gyertya égjen.

Emlékezés Halottak napjára...

Egy váratlan percben életed véget ért,
Mint a vihar a rózsát, a halál tépte szét.
Hosszű űtra mentél, búcsút nem intettél,
Fények útján, ha erre jársz, állj meg egy percre,
Tekints le az itt maradt bánatos szívekre.
(ism. sírverse)

Alföldi Róbert - Mindenkiért egy-egy gyertya égjen

Juhász Gyula: Azt álmodtam

Juhász Gyula: Azt álmodtam
             
Azt álmodtam, hogy mind kihalt a földrõl
Az ember és a föld csak élt tovább.
Tavasszal kicsíráztak a göröngyök
És kivirítottak a violák.
A madarak vígabban énekeltek
És gondtalanul járt a szende õz,
A gólyák télre ismét útra keltek
És százszor szebben múlt a csendes õsz.
A börtönök küszöbét dudva verte,
Kivirágzottak az utcakövek,
Illat tömjéne szállt áldón az estbe
S örökre elhervadt a gyûlölet.

A kezes: Isten biztosan megbocsát, és közel enged magához?

Rating:	★★★★
Category:	Other

A kezes: Isten biztosan megbocsát, és közel enged magához?

A megállapodást kézfogással pecsételték meg, ebből származik a kezes elnevezés. Az írás elterjedésével az adósságot (tartozást) adóslevélen is rögzíthették (Kol 2,14). Nagy kockázat esetén előfordult, hogy a hitelező a kezestől zálogot kért (Péld 20,16; 27,13).

Lássuk mit tehet azután a kezes, ha az adós helyett kifizette a tartozást?

Ha tehát én vagyok a kezes, és én kifizettem az adós tartozását, akkor változás áll be a felek viszonyában, mert megszereztem a hitelező minden jogát, az adóssal szemben. Az adós tartozásával illetve a hitelező követelésével teljes mértékben a sajátomként bánhatok azt teljes egészében, megpróbálhatom behajtani az adóson, vagy akár a tartozást az utolsó fillérig elengedhetem, és megtehetem azt is, hogy az adóstól semmit sem követelek.

Ezért korántsem mindegy, hogy az adós milyen kapcsolatot ápolt a teljesítő kezessel.

Az egyetlen út, ahogyan az emberek képesek szilárdan megállni az élet küzdelmeiben, az a Krisztusban való gyökerezés és megalapozottság. És ez csak akkor lehetséges, ha az Jézust úgy mutatjuk be, hogy az találkozzék a lélek szükségleteivel. A megfeszített Krisztus, prédikálása az, ami kielégíti a lelki éhséget. Ha biztosítjuk az emberek érdeklődését e nagy központi igazság iránt, reménység és bátorság jön a szívbe.

Krisztus az elveszett juh példázatával kezeskedik arról, hogy nyájának egyetlen eltévedt juhát sem felejti el, és nem hagyja magára. Mindenkit kiszabadít, aki engedi, hogy megmentse.

Csüggedt lélek, bátorodj! Akkor is, ha gonoszul cselekedtél.

Ne gondold, hogy Isten talán megbocsátja vétkeidet, és talán közel enged magához. Isten megtette az első lépést. Amikor még lázadtál ellene, keresésedre indult. A melegszívű pásztor otthagyta a kilencvenkilencet és kiment a pusztába, hogy megkeresse az elveszettet. A megsebzett, pusztuló lelket szeretettel karjába zárta, és örömmel vitte a biztonságos akolba.

A zsidók azt tanították, hogy a bűnösnek először meg kell bánnia bűneit, mielőtt Isten szeretetével felé fordulna. Véleményük szerint bűnbánattal érdemeket lehet szerezni Istennél. Krisztus azonban azt tanítja az elveszett juhról szóló példázatban, hogy üdvösségünk nem azon múlik, hogy mi keressük Istent, hanem azon, hogy Ő keres minket. "Nincs, aki megértse, nincs aki keresse az Istent. Mindnyájan elhajlottak" (Róm 3: 11-12). Nem azért térünk meg, hogy Isten szeressen minket, hanem Isten kinyilatkoztatta irántunk való szeretetét azért, hogy megtérjünk.

Vándor

Rating:	★★★★
Category:	Other

Vándor

Vándor roskad le az útszél kövére.

Bot a kezében. Bárcsak célhoz érne!

De nem megy tovább! Hogyan érje el,

ha olyan nehéz terheket cipel?

Amikor indult, erős volt és boldog.

Azóta annyi minden összeomlott.

Szívében ott a kérdés szüntelen:

Mért lett ilyen az út, én Istenem?!

Ahogy így töpreng, kicsordul a könnye,

és leperdül az útszéli göröngyre.

Aztán elcsendesedik. Lehet-e

ilyen csüggedt, ha Isten gyermeke?

Magasba emeli tekintetét.

Ott majd megérti, amit itt nem ért.

Fogja botját, és indul vánszorogva.

Mintha a domboldalon kunyhó volna!

Odaér. Bemegy. Fáradtan lefekszik.

Elég volt már a vándorlásból estig.

Soká eltöpreng még a bajon, hiányon,

míg végre lassan elnyomja az álom.

S magát álmában is vándornak látja,

útban a távol mennyei hazába.

A mennyei város ragyog feléje.

Oda igyekszik, siet, hogy elérje.

Kezében vándorbot, vállán keresztje.

Vállára azt maga Isten helyezte.

Siet örömmel. Föl! Előre! Föl!

A messzi cél, mint csillag, tündököl.

Hőség tikkasztja. Keresztje teher.

Útközben néha pihennie kell.

Kedves ház kínál pihenést neki.

Súlyos keresztjét ott leteheti.

S ahogy továbbindulna, mit vesz észre?

Tekintete ráesik egy fűrészre.

"Olyan súlyos keresztet cipelek.

Jobb, ha belőle lefűrészelek"

- mondja magában.

"De jó, hogy megtettem!

Sokkal könnyebb!" - sóhajt elégedetten.

Siet tovább. Mindjárt elfogy az út,

s eléri a ragyogó gyöngykaput.

Ó, már csak egy patak választja el!

Jön-megy a partján, hídra mégse lel.

De hirtelen eszébe jut keresztje:

A túlsó partra az most híd lehetne.

Jaj, nem ér át! Hiába próbálgatja:

hiányzik a lefűrészelt darabja.

"Mit tettem!" - kiált kétségbeesetten.

"Most a cél közelében kell elvesznem,

mert keresztemet nehéznek találtam!"

S ott áll a parton keserű önvádban.

Azután új vándort lát közeledni,

s mert keresztjéből nem hiányzik semmi,

mint hídon, boldogan indulhat rajta,

hogy átjusson békén a túlsó partra.

"Rálépek én is!" Reménykedni kezd:

az ismeretlen, idegen kereszt

hátha átsegíti. Rálép, de reccsen

lába alatt. "Jaj, Istenem, elvesztem!

Uram, segíts!" Így sikolt, és felébred.

Még a földön van. Előtte az élet.

Csak álom volt a kín, a döbbenet.

"Megváltó Uram, köszönöm Neked!

Keresztemet Te adtad, ó, ne engedd,

hogy egy darabot is lefűrészeljek!

Amilyennek adtad, olyan legyen!

Te vezetsz át a szenvedéseken.

A Te kereszted szerzett üdvösséget,

de mivel az enyémet is kimérted,

Te adj erőt és kegyelmet nekem,

hordozni mindhalálig csendesen!"

Kemény a harc, nehéz a kereszt terhe.

Nem bírom már!

- sóhajtod csüggedezve.

De tarts ki! Egyszer meglátod, megérted,

hogy a keresztre miért volt szükséged.

(ismeretlen szerző)

Szép Ernő: Imádság

Rating:	★★★★★
Category:	Other

Szép Ernő: Imádság

Ki ülsz az égben a vihar felett,

Én Istenem, hallgass meg engemet.

Hozzád megy szívem, ajkam csak dadog,

Hazámért reszketek, magyar vagyok.

A népekkel, ha haragod vagyon,

A magyarra ne haragudj nagyon.

Ne haragudj rá, bűnét ne keresd,

Bocsáss meg néki, sajnáld és szeresd.

Szeresd, vigyázz rá Istenem atyám,

El ne vesszen veszejtő éjszakán.

Mert itt a népek nem tudják, mit ér,

Hogy olyan jó, mint a falat kenyér,

Hogy nem szokott senkit se bántani,

Lassú dallal szeretne szántani.

Édes Istenem, te tudod magad,

A bárány nála nem ártatlanabb.

Te tudod ezt a fajtát, mily becses,

Milyen takaros, mily kellemetes.

Te látod életét minden tanyán,

Te tudod, hogy beszél: édes anyám.

Te tudod a barna kenyér ízét,

Te tudod a Tisza sárga vizét.

Te tudod, hogy itt milyen szívesen

Hempereg a csikó a füvesen.

Tudod a nyáj kolompját, ha megyen,

Édes szőlőnket tudod a hegyen.

S keserű könnyeink tudod Uram,

Hogy mennyit is szenvedtünk csakugyan,

S hogy víg esztendőt várunk mindenér'

S hisszük, hogy lesz még szőlő, lágy kenyér.

Óh, keljetek a magyart védeni

Ti Istennek fényes cselédei;

Uradnak mondd el, arany arcú Nap,

Hogy kedveled te délibábodat.

Dicsérjed a Balatont, tiszta Hold,

Hogy szebb tükröd a földön sohse volt.

Csillagok, értünk könyörögjetek:

Kis házak ablakába reszketeg

Szerteszét este mennyi mécs ragyog...

Könyörögjetek értünk, csillagok.

A Teremtés Himnusza

Rating:	★★★★
Category:	Other

Regvéda: A Teremtés Himnusza

Nem volt semminek nemléte, se léte,

nem volt levegő és fölötte kék ég.

Hol volt a világ? mi takarta, védte?

Hol volt a magasság és hol a mélység?

Az élet még nem vált el a haláltól,

egymásban pihent a nap és az éjjel:

lélegzés nélkül lélegzett magától

az Egy, és magányát dobogta széjjel.

Fekete volt minden, mint mikor éj van,

az idő csak készülő óceán volt:

s ekkor az Egy, mely ott aludt a héjban,

áttüzesedett s burkából kilángolt.

Megszületett a Szerelem, a lélek

magva és ura minden ösztönöknek;

nemlétig érő gyökerét a létnek

ma is a vágyban keresik a bölcsek.

És mikor a rend a határt kiszabta,

mi volt alul: és mi került fölébe?

Itt vak álmok, ott erők forradalma,

lent bomlás, fent a formák büszkesége.

Megtudtak-e mást is, akik kutattak?

A titkokat bejárni volt-e szent ész?

S ha istenek is csak azóta vannak,

ki mondhatja meg, mi volt a teremtés?

Ő, akitől van, aki a világra

őrködve néz, aki a maga őse,

Ő, aki csinálta vagy nem csinálta:

Ő tudja! tudja!... Vagy nem tudja Ő se?

(Szabó Lőrinc fordítása)

Idős Ember imája

Rating:	★★★★★
Category:	Other

Uram! Vigyázz reám, hogy öreg koromban is szerethető legyek. Fékezd meg túlbuzgóságomat, amellyel azt képzelem, hogy nekem minden témához, mindig mondanom kell valamit.

Szabadíts meg attól a jó szándékú segíteni-akarástól, amellyel mindig én akarom elrendezni mások rendezetlen ügyeit. Ne vegyem zokon, ha az emberek beavatkozásnak nevezik az én segíteni akarásomat.

Taníts meg arra, hogy okos legyek, de nem okoskodó.

Legyek mindig kész a szolgálatra, de a mellőzést is el tudjam fogadni. Sok bölcsességet halmoztam fel életemben és nagyon sajnálom, hogy ezt talán nem tudom másoknak továbbadni. Beletörődöm ebbe Uram. De ugye megérted azt a kérésemet, hogy legalább néhány barátom maradjon mellettem ezekben az utolsó években.

Taníts meg arra, hogy tudjak hallgatni a betegségeimről és a nehézségeimről. Ezek évről évre növekednek és velük együtt nő bennem a hajlandóság arra, hogy mindig ezekről beszéljek.

Nem merem azt a nagy kegyelmi ajándékot kérni tőled, hogy őszinte együttérzéssel tudtam hallgatni másoknak a betegségekről szóló folyamatos panaszkodását. De legalább arra adj erőt, hogy türelmesen végighallgassam őket. Azt sem merem kérni, hogy halványodó emlékezőképességemet erősítsd meg olyanná, amilyen régebben volt. Inkább azt kérem, hogy adj nekem több szerénységet és kevesebb magabiztosságot, amikor előfordul, hogy ugyanarra az esetre mások másként emlékeznek, mint én.

Ajándékozzál meg azzal a csodálatos bölcsességgel, amely beláttatja velem, hogy én is tévedhetek. Taníts meg arra, hogy az előítéletektől és irigységtől mentesen fel tudjam fedezni az utánam következő nemzedékek igazát és ajándékozd nekem azt a derűs szabadságot, hogy sok jót tudjak mondani fiatalokról.

Tölts be úgy a te szereteteddel, hogy vénségemben is szívesen szóba álljanak velem az emberek. Tudom, hogy nem vagyok szent, de azt is tudom, hogy az öregember örökös zsörtölődése az ördög munkájának a csúcsteljesítménye. Engedd, hogy Simeonnal együtt mondhassam Látták szemeim a tőled küldött Üdvözítőt! És amikor bölcs szereteted úgy látja, hogy elérkezett az én időm, akkor át is ölelhesselek téged. Amen.

IMA

Uram, tégy engem a te békéd eszközévé, hogy
ahol gyűlölet van, oda szertetet vigyek,
ahol sérelem van, oda megbocsájtást,
ahol széthúzás van, oda egyetértést,
ahol tévedés, oda igazságot,
ahol kétség, oda hitet,
ahol kétségbeesés, oda reményt,
ahol sötétség, oda világosságot,
ahol szomorúság, oda örömet.
Ámen

Kalkuttai Teréz anya: Mégis ... /Idézetek

Rating:	★★★★★
Category:	Other

Mégis...

Ha jót teszel, megvádolnak, hogy önzés és hátsó gondolat vezérli 

cselekedetedet,

mégis tégy jót!

Ha sikeres vagy, hamis barátokat és igazi ellenségeket nyersz,

mégis érj célt!

A jó, amit teszel, holnap már feledésbe megy,

mégis tedd a jót!

A becsületesség és őszinteség sebezhetővé tesz,

mégis légy becsületes és nyílt!

Amit évek alatt felépítesz, egy nap alatt lerombolják,

mégis építs!

Az embereknek szükségük van segítségedre, és ha segítesz, támadás érhet,

mégis segíts!

A legjobbat add a világnak abból, amid csak van, s ha verést kapsz is cserébe,

mégis a legjobbat add a világnak, amid van!

Kalkuttai Teréz anya

"Legyen derű az arcodon, a szemedben, és a köszönésed melegében. A gyerekek, a szegények, a szenvedők és a magányosok számára mindig legyen egy boldog mosolyod. Ne csak a figyelmedet, de a szíved is add nekik!" 

/Teréz anya/

Kalkuttai Teréz anya: Az Élet himnusza

Az élet az egyetlen esély, vedd komolyan!

Az élet szépség, csodáld meg!

Az élet boldogság, ízleld!

Az élet álom, tedd valósággá!

Az élet kihívás, fogadd el!

Az élet kötelesség, teljesítsd!

Az élet játék, játszd!

Az élet vagyon, használd fel!

Az élet szeretet, add át magad!

Az élet titok, fejtsd meg!

Az élet ígéret, teljesítsd!

Az élet szomorúság, győzd le!

Az élet dal, énekeld!

Az élet küzdelem, harcold meg!

Az élet kaland, vállald!

Az élet jutalom érdemeld ki!

Az élet élet - éljed!

Teréz Anya: A hallgatásról

"Uram, állíts szájam elé őrséget és ajkam kapujához rendelj védelmet! " (Zsoltárok 140, 3)

A hallgatás szelídség,

amikor nem szólsz, ha bántanak,

amikor nem keresed a magad igazát,

amikor hagyod, hogy Isten védelmezzen téged,

a hallgatás szelídség.

A hallgatás irgalom,

amikor nem feded fel testvéreid hibáit;

amikor készségesen megbocsátasz anélkül, hogy a történteket felemlegetnéd,

amikor nem ítélsz, hanem imádkozol,

a hallgatás irgalom.

A hallgatás türelem,

amikor zúgolódás nélkül fogadod a szenvedést,

amikor nem keresel emberi vigaszt,

amikor nem aggódsz, hanem türelmesen várod, hogy a mag kicsírázzék,

a hallgatás türelem.

A hallgatás alázat,

amikor nincs versengés,

amikor belátod, hogy a másik jobb nálad,

amikor hagyod, hogy testvéreid kibontakozzanak, növekedjenek és érlelődjenek,

amikor örvendezve mindent elhagysz az Úrért,

amikor cselekedeteidet félreértik,

amikor másoknak hagyod a vállalkozás dicsőségét,

a hallgatás alázat.

A hallgatás hit,

amikor nyugodtan vársz, mert tudod, hogy az Úr fog cselekedni,

amikor lemondasz a világról, hogy az Úrral lehess,

amikor nem törődsz azzal, hogy megértsenek téged, mert elengedő neked, hogy az Úr megért,

a hallgatás hit.

A hallgatás imádat,

amikor átkarolod a keresztet, anélkül, hogy megkérdeznéd: Miért?

a hallgatás imádat.

"Jézus hallgatott." (Máté evangéliuma 26, 63)

Agnes Gonxha Bojaxhiu

Születése 1910. augusztus 26.[1],
Szkopje, Oszmán Birodalom (ma Macedónia)
Halála - 1997. szeptember 5., Kalkutta, India
Boldoggá avatása - 2003. október 19., Vatikán
Boldoggá avatta: II. János Pál pápa

Ünnepnapja - szeptember 5.

Nyugodjék békében!

Reményik Sándor: Békesség Istentől

Reményik Sándor: Békesség Istentől

Nincs nyugalom, nincs nyugalom, - a szív,
Amíg ver, mindörökre nyugtalan.
De mindörökké nyughatatlanul,
Istentől mégis Békessége van.
Nyugalma nincs, de Békessége van.
Békesség Istentől.

Nincs nyugalom, nincs nyugalom, - vihar,
Örök hullámzás a víz felszíne.
De lent a mélyben háborítlanul
Pihen a tenger s az ember szíve,
Hadd hullámozzék a víz felszíne.
Békesség Istentől.

Nincs nyugalom, nincs nyugalom, - s ez a
Nyugtalanság, mint a járvány, ragad.
Te sugarazd szét békességedet
És szóval, kézfogással másnak add.
Az Isten Békessége is ragad.
Békesség Istentől.

Reggel mondd, délben mondd és este mondd
A Feltámadott első, szép szavát.
És ragyogóbbá lesz a reggeled
És csillaghímesebb az éjszakád.
És békességesebb az éjszakád.
Békesség Istentől.

Békesség Istentől: mi így köszönjünk,
Hogy köszöntésünkben lélek legyen -
Vihartépett fák - ágainkon mégis
Vadgalamb búg és Békesség terem.
Békesség: köszöntésünk ez legyen.
Békesség Istentől.
(1935 február 5)

Koltay Gergely: Maradunk

  Koltay Gergely : Maradunk

Jó reggelt kis virág
kis gyopár a Hargitán!
A sötét éjnek lassan vége
köszönt a napsugár.

Jó reggelt tiszta víz,
kicsiny tó az erdő szélén.
Oltsd el a szarvas szomjúságát,
vándorlása végén.

Akár merre fordul a Föld,
mi mindig maradunk.
Akár merre fordul a Föld
mi mindig itthon vagyunk.

Jó reggelt öreg fák
hegycsúcsok tetején.
Kik büszkén álltok a széllel szemben
a gondolat telén.

Jó reggelt kicsi ember,
hegyeken túl - túl a völgyön.
Épül már az iskolád,
az élet ne legyen kölcsön.
Akár merre fordul a Föld,
mi mindig maradunk.
Akár merre fordul a Föld
mi mindig itthon vagyunk.
(Kormorán)

Márai Sándor: Mennyből az angyal menj sietve (részlet)

Márai Sándor: Mennyből az
angyal menj sietve
(részlet)

Mennyből az angyal menj sietve
Az üszkös, fagyos Budapestre.
Oda, ahol az orosz tankok
Között hallgatnak a harangok.
Ahol nem csillog a karácsony,
Nincsen aranydió a fákon,
Nincs más, csak fagy, didergés, éhség.
Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék.
Szólj hangosan az éjszakából:
Angyal, vigyél hírt a csodáról.

Emlékezés 1956-ra

Tamási Lajos: Piros a vér a pesti utcán (részlet)

Piros a vér a pesti utcán,

munkások - ifjak vére folyt,

- a háromszín-lobogók mellé

- tegyetek ki gyászlobogót.

A háromszín-lobogó mellé

tegyetek három esküvést:

sírásból egynek tiszta könnyet,

s a zsarnokság gyűlöletét

s fogadalmat: te kicsi ország

el ne felejtse, aki él,

hogy úgy született a szabadság,

hogy pesti utcán hullt a vér.


Ünnepeljünk csendesen, békében,
méltóképpen az
 Áldozatok emlékére!

Érdekes dolgok, most olvastam...

Rating:	★★★★★
Category:	Other

KRIZANTÉM

A nálunk is ismert krizantém (Denranthema), kínai eredetű virág. Már ókori forrásokban is emlegetik a krizantémot, a Song-korban pedig már nemesítették, és több pazar változatát ismertetik. Kiválogatásuk, nemesítésük nagyszakértelmű kertészeket igényel. A különböző fajtákat festői nevekkel látták el: Aranycsengő, Jádemedence, Bíbor rákolló, Ezüsttál. Kínában főleg a szokatlan színű, formájú fajták a kedveltek, melyek olykor igen tekintélyes pénzekért cserélnek gazdát. A krizantém Kínában az ősz jelképe, ünnepét a 9. holdhónap 9. napján tartják. Ezt az időpontot azt is alátámasztja, hogy bizonyos nyelvjárásokban a krizantémot jelentő ju hasonlít a kilenc jelentésű jiu-ra. A kilenc még az erényesség és a hosszúélet megjelenítője is. Mindenkor a művészetek mindenkor előszeretettel dolgozták fel, megjelent a költészetben, a piktúrában, a faragványokon és hímzéseken. Ősidők óta gyógynövényként is tisztelik, amely megőrzi az erőt, és hosszú életet biztosít. Már a Han-korban 9. hónap 9. napján szokás volt krizantémbort inni, hogy hosszú életűek legyenek. Ez a nap a "hegymászás" (deng gao) napja is, ilyenkor a tiszta őszi időben a csúcsokra kapaszkodnak, és ott töltik a napot. A krizantém legnagyobb szerelmesének, a híres költőt, Tao Yuanming-et (365-427) tarják, aki több versét is a krizantémnak szentelte. Tao Yuanming a magányosság jelképének tartotta a krizantémot, mart a hivalkodó tavaszi virágoktól félrehúzódva, elkülönülve a ősz nyugalmát élvezi, és teszi széppé. A mai napig hűsítő italokat, teakeverékeket és illatszereket is készítenek belőle. A 8. század táján került át Japánba, ahol a Kínában elért karriernél is jelentősebbet futott be. A krizantémot Japánban az uralkodók választották jelképükké, és hivatalos címerré tették. A mai napig is ünnepet szentelnek neki.
Link:
Ehető Kínai krizantém

A gyertya lángja üzen

Rating:	★★★★★
Category:	Other

Október - Mindenszentek hava
A gyertya lángja üzen.

A Mindenszentek azoknak az üdvözülteknek a közös ünnepe, akiket nem avattak szentté, a halottak napjának ünnepi elõestéje, így e két nap összekapcsolódik. Az ünnep kezdete a IV. századba nyúlik vissza. Nyugaton 609-ben tûnt föl elõször, nemcsak vértanúkat, hanem valóban minden szentet november 1-jén Írhonban és Angliában kezdtek ünnepelni a 700-as években. A hozzátartozók „temetõjárása” már októberben megkezdõdik.

A sírokat az elmúlás virágaival díszítik. Mindenszentek estéjén az elõdök sírjánál összegyûlnek a rokonok, és a halottak üdvéért imádkoznak. Ilyenkor a néma könnyektõl a hangos zokogásig utat törhet magának az emlékezés, a fájdalom. Sötétedésre a temetõ gyertyák és mécsesek fényáradatában úszik. Meghatottság, tisztelet hatja át a lelkeket.

Halottak Napja Sz. Odiló, clunyi apáttól (962-1048) ered, s rendelete (998) nyomán, máig fönnmaradt. Az ünnepet a 14. század elejétõl Róma is átvette.

A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért régen számukra is megterítettek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra. Egyes vidékeken a temetõbe vitték, s a sírokra helyeztek belõle, a maradékot pedig a koldusoknak adták. Szeged környékén „mindönszentek kalácsa”, „kóduskalács” néven üres kalácsot ajándékoztak a szegényeknek. Székely népszokás szerint cipót sütöttek, amelynek Isten lepénye vagy halottak lepénye volt a neve. Ezt kiosztották a templom elõtt gyülekezõ szegények között. Több népi hiedelem kapcsolódik az ünnephez. Többfelé úgy tartották, hogy Mindenszentek és Halottak Napja közti éjszakán a halottak miséznek a templomban, s ha a harang szól, hazalátogatnak. Ezért minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a házban.
Az ünnep hetében nem volt szabad mosni, meszelni, a földeken dolgozni, mert mindez bajt hozhatott a ház népére.

Halloween az egyik legrégibb ünnep. Mai formája több kultúra keveredésével alakult ki. Évszázadokkal ezelõtt a kelták a természetet magasztalták, és sok istent imádtak, de a Napisten volt a legfontosabb, aki a munkát és pihenést jelképezte. A kelta újévet november 1-én ünnepelték, mely a nap-szezon végét, a sötétség és hideg kezdetét jelezte.
Október 31-én, miután a termést betakarították és a hosszú télre elraktározták, megkezdõdött az ünnepség. A kelta papok a szent tölgyfák alatt új tüzeket gyújtottak, termény- és állatáldozatokat mutattak be, és tûz körüli táncot lejtettek. Amikor eljött a reggel, a papok minden családnak parazsat adtak, hogy új tüzeket gyújthassanak. Ezek a tüzek tartják melegen az otthonokat, és ûzik ki a gonosz szellemeket.

November elsején az emberek állatbõrökbõl és állatfejekbõl készült kosztümökbe öltöztek, és a Napisten, Samhain tiszteletére 3 napos fesztivált tartottak. Ez a fesztivál volt az elsõ Halloween.
A Kép festője: Körösfői -Kriesch Aladár
(1863, Budapest - 1920, Budapest)

Alex Tamás : Emlékdal
Térdet hajt a novemberi alkonyat.
A szél kisöpri sírok közt az utakat.
Ünnepre készül ez a fáradt őszi nap.

Hófehér keblű krizanténok,
Átölelik a gyertyafényes sírokat.
Csend ül az akácfák alatt.
Halkan beszél, ki szólni akar,
Méltóság és tisztelet
Ez jár a halottaknak.
Megkövetni élőknek a multat.
Üdvözölni a halott barátokat.
Gyújts egy szál gyertyát magadnak,
Majd imádkoznak érted a halottak.
Hófehér lelked világítsa
A gyertyafényed, hogy
Az életed, igaz emberként éljed
Kisérjenek utadon,
A MINDENSZENTEKI FÉNYEK

Afrikai versike

Afrikai versike

Kedves fehér testvér:

Amikor születtem, fekete voltam
Amikor felnőttem, fekete voltam
Amikor a napra megyek, fekete vagyok
Amikor meghalok, fekete vagyok

Míg te, fehér ember:

Amikor megszülettél, rózsaszín voltál
Amikor felnőttél, fehér voltál
Amikor fázol, kék vagy
Amikor félsz, zöld vagy
Amikor beteg vagy, sárga vagy
Amikor meghalsz, szürke leszel.
S mind ezek után van képed engem
Színes embernek nevezni? (ismeretlen.)

Alberth: Egyoldalú szerelem

Alberth: Egyoldalú szerelem

Mit ér a szív, ha nem szerethet,
Egy gyötrő álom, ó mit ér?
A könnyek árja nem vígasztal,
Oly fagyos az őszi szél...

Mit ér a vágy, ha csak tied,
És nincsen viszont vonzalom,
Ő nem szeret meg soha téged,
Már dér ül a lombokon...

Mit ér az érzés, ha csak fájdalom?
Az ő szívében nem gyúlt ki fény...
Árnyad megnyúl a házakon,
Lépted koppan az út kövén...

Mit ér a bánat, a szívet tépi csak,
S véresen hever a halott remény...
Mi nemrég üdén zöldellt, most a sárba hull...
Körötted mennyi eltiport levél...

Mit ér az élet, csak kín és gyötrelem,
Bánat, és csalódás jut neked...
Kihalt utcákon imbolyogsz,
Fenn a hideg Hold nevet...

Debrecen, 1975. május

Orhidea kiállítás

Képek a Starkl kerti virág kiállításon és a Főtéreen a "netes" ismerőseimmel...