2016. május 13., péntek

Áldott Pünkösdi ünnepeket!


Nem anyámtól lettem…

Nem anyámtól lettem,
Rózsafán termettem,
Piros pünkösd napján
Hajnalban születtem.

Ki akkor születik,
Szerencséje nincsen,
Én akkor születtem,
Szerencsétlen lettem.

Kerülj, szüvem, kerülj,
Kertem alá kerülj,
Ott es csak úgy kerülj,
Búval meg ne merülj…

Fekete az hattyú,
Gyászt vüsel magáért,
En es gyászt vüselek
Az régi rózsámért.

Szállj le, hattyú madár,
Gyászos ablakimra,
Hogy írjak levelet
Mind a két szárnyodra.

Egyiket apámnak,
Másikat anyámnak,
Harmadikat írom
Az régi rózsámnak.

Istenem, Istenem
Be sok ennyi idő!
Hogy telik el búval
Ennyi gyász-esztendő?

Nyárba nyíl a szegfű
S a sok piros rózsa,
Nem tudnálak rózsám,
Felejteni soha.

Hogyha tudnád, rózsám,
Mennyit sírok érted!
Mindig magam előtt
Látom a te képed.

Nem tudnálak, rózsám,
Soha megátkozni,
Nagy átok van rajtam:
Mért tudlak szeretni?!

Hosszú az éjszaka.
Nincs ki elaludja,
Bánatos a szüvem,
Nincs ki vigasztalja.

Sokan elalusznak,
Víg álmokat látnak,
Csak az én szemeim
Párnákat áztatnak.

Fúvom az éneket,
De nem jó kedvemből,
Csak a bú fútassa
Szomorú szüvemből.

(Moldva)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése