2008. április 29., kedd

Ki szereti anyukát?

Rating:★★★★★
Category:Other
Szent-Gály Kata: Ki szereti anyukát?

Magdus új kardigánt kapott. Szép pirosat. Hej, de megcsodálták az iskolában! Ildikó és Tercsi, a két legjobb barátnő rögtön fel is próbálta. A kabátka valóban gyönyörű volt. A tanító néni megkérdezte, hol vették, és mennyibe került.
-- Az édesanyám kötötte -- válaszolta büszkén Magduska.
A tanító néni megjegyezte:
-- Köszönd meg a jó Istennek, hogy ilyen drága, jó anyukád van! Légy mindig hálás gyermek, és szeresd őt nagyon-nagyon!
-- Jaj, Manci néni, én annyira szeretem anyukát, hogy már jobban nem is lehet! Igazán, senki úgy nem szereti az anyukáját, mint én! Én annyira, de annyira szeretem!
A tanító néni tovább ment, de mosolya felért egy dicsérettel.
A két barátnő megsértődött. Ildikó szólalt meg először.
-- Akármit beszélsz, én is szeretem az édesanyámat úgy, mint te. Ha ugyan nem jobban. Nekem most vettek új cipőt, és egész nap az édesanyám kezét simogattam.
-- Az én anyukám is van olyan jó, mint a tiétek, ha nem is tud nekem ruhát kötni meg cipőt venni -- védte a maga igazát Tercsike is.
Magduska nem engedett.
-- Lehet, hogy a ti anyukátok is jó, de annyi biztos, hogy senki a világon nem szereti úgy az anyukáját, mint én. Mert én olyan, de olyan nagyon szeretem, hogy még!
Ildikó felhúzta amúgy is pisze orrát, Tercsike sírva fakadt -- s a három jó barátnő nem várta meg egymást a tanítás után.

Ildikó lakott legközelebb az iskolához. Édesanyja már a kapuban álldogált.
-- Kislányom, szaladj el a boltba! Kevés lesz a kernyér ebédhez!
Ildikó savanyú arcot vágott.
-- Zsuzsi nincs itthon?
-- Itthon van, de én most téged kértelek -- szólt anyuka ellentmondást nem tűrő hangon.
Ildikó elindult.
-- Mindig nekem kell menni mindenért -- dünnyögte dühösen, és az új cipő orrával minden kőbe belerúgott, ami csak útjába került.

Magduska érkezett haza másodiknak. Az udvaron Kati és Pista labdáztak. Magduska be se köszönt, hanem beállt a játékba.
-- Megjöttél, kislányom? Gyorsan teríts, kész az ebéd -- szólt ki anyuka a konyhaajtón.
Magduska játszott tovább. Anyukának kétszer is kellett kiáltania, míg végre a kislány besétált a konyhába.
-- Mi van ebédre? -- kérdezte finnyásan.
-- Krumplileves meg palacsinta.
-- Mindig krumpli! A palacsinta meg biztos barackkal van töltve, mikor én a szamócalekvárt szeretem -- csapta az asztalra a tányérokat. -- Persze, a Kati! Katinak minden kívánságát teljesítik!
Ha édesapa nem jön meg az irodából, Magduska még tovább is dohogott volna magában.

Tercsike ezalatt bement az óvodába, hazavitte testvérkéit. Otthon tüzet rakott, megmelegítette az ebédet, amít édesanyjuk még munka előtt, kora hajnalban megfőzött. Megetette a kicsinyeket, aztán elmosogatott, és rendet csinált a konyhában. Édesanyja úgyis fáradtan jön haza a mezőről, legalább itthon ne kelljen annyit dolgoznia.

Mit gondoltok, ki szerette legjobban édesanyját?
(Szent-Gály Kata)

A tánc világnapja (április 29.)

Rating:★★★★★
Category:Other


Sokan nem tudják, de a Tánc Világnapját Jean-Georges Noverre születésnapjához (április 29.) kötik. A híres francia mester egynémely munkáját talán látta valamelyik szépapánk a szomszédos Bécsben, hiszen 1767 és 1774 között a táncos-koreográfus olasz és német kollégáit követve a császárvárosban dolgozott.

JEAN-GEORGES NOVERRE (1727-1810)

Jean-Georges Noverre a "Balett Shakespeare-je"-ként vált ismertté. Bár 150 balettjének egyike sem maradt ránk, a művészetre tett hatása adta neki a "Balett nagyapja" nevet, ahogy ma is ismerjük. 1754-ben készítette el első balettjét és 1760-ban kiadta 'Levelek a táncról' c. könyvét. A könyv saját elképzeléseit tárja fel: bár tartalmának nagy része ma már elfogadott, megírásától valójában egészen a 20. század elejéig forradalminak számított Noverre előtt, a korszak egy kritikusa a következőket mondta: "a tánc a színművészet bármely területén oly' kevéssé kifejezővé vált, hogy akár bábuk és gépek is könnyedén helyettesíthetnék a táncost".

...katt




2008. április 28., hétfő

Komjáthy Jenő: Ha eltaszítasz...



Komjáthy Jenő: Ha eltaszítasz

Ha eltaszítasz: összetört szívemmel
Bejárom sírva a világot;
Szilaj fájdalmaimtól ostorozva
Örvények éjjelébe hágok.
Ahova lépek, ott a fű kiszárad,
Virág lehervad egy lehemre,
A lomb haraszt lesz, élet ere posvány,
Aszú a rétek üde selyme.

Ha eltaszítasz: halhatatlan bánat
Fog űzni a sötét vizekre.
Megyek. Utamnak célja végtelenség, -
Élet s halál között lebegve.
Szirtek között, rémséges éjszakákon
Rohan velem a szörnyü gálya;
Nyomomba démonok kacagva törnek,
Magam a démonok királya.

Ha eltaszítasz: egy világot ölsz meg,
Örökre, visszahozhatatlan.
Nem test, a lélek az, amit temetnek,
Az éden is így lett lakatlan
Gyilkot merítesz egy világ szivébe,
Hiába sírsz, hajad hiába téped!
Elvérzik a természet mély sebébe,
Reszkess! Iszonyu lesz a bűnhödésed!

Ha eltaszítasz: összetört szivemmel,
Halott szivemmel mégis fölkereslek;
Kioltád életem, de temetetlen
A szörnyü érzés: halva is szeretlek!
Elérlek! Árnykezemmel égbe érek;
Utánad nyúlok daccal és merészen,
És lángoló, véres szívemre vonlak,
Enyém leszel mégis, enyém egészen!

Ady Endre: Szivek messze egymástól



Ady Endre: Szívek messze egymástól

Valahol egy bús sóhaj szállt el
S most lelkemen pihen,
Valahol kacagás csendült most
S mosolyog a szivem.
Valahol szép lehet az élet,
Mert lány után futok
S valahol nagy lehet az átok,
Mert sírni sem tudok.

Valahol egy szívnek kell lenni,
Bomlott, beteg szegény,
Megölte a vágy és a mámor
Éppúgy, mint az enyém.
Hallják egymás vad kattogását,
Míg a nagy éj leszáll
S a nagy éjen egy pillanatban
Mind a kettő megáll.

Ady Endre: Mert túlságosan akarlak



Ady Endre: Mert túlságosan akarlak

Ki ott állott az útban,
Ellökni mindig tudtam
S ha az útfélre verlek,
Szép arcodat emeld föl,
Nézz reám, ríj és nevess:
Túlságosan kedvellek.

Ha megszidlak levélben,
Vagy pimasz fütyölésben,
Vagy ha másnak kinállak,
Hozd szivemhez a szíved
És sirass, mert hazudok:
Túlságosan kívánlak.

Ha hallod durva átkom,
Halld ki, hogy szánva bánom
Mindet, mi ért, a bántást
S mégis máglyára vetlek:
Szégyenlem, hogy sorsommal
Csípőd ringása bánik:
Túlságosan szeretlek.

S a napok mulnak-mulnak
S beteg szívembe fulnak
Vágyaim szent Te-érted.
Jönnek a téli varjak
Feketén a hómezőn:
Most már búcsuzok Tőled:
Túlságosan akarlak.

Ady Endre: Itthon



Ady Endre: Itthon

Áldott kezeddel símogatsz meg,
Anyám.
Intő szavad még mintha hallanám,
Míg rám borulsz
S áldott kezeddel símogatsz meg.

A régi intést elfeledtem,
Anyám.
Azért zúdult annyi vihar reám;
Úgy összetört...
A régi intést elfeledtem.

Beteg vagyok, az élet megtört,
Anyám.
Hol az a vágy, mely hajszolt hajdanán?
Már nincs vágyam,
Beteg vagyok, az élet megtört.

De fáj nekem, hogy úgy szeretsz Te,
Anyám.
Mondd, miért sírsz? Engem siratsz talán?...
Nem érdemlem...
De fáj nekem, hogy úgy szeretsz Te.

Már hallom a harangszó hangját,
Anyám.
De jó is itt, e csendes kis tanyán -
Leroskadni...
Már hallom a harangszó hangját...

Ady Endre: A fehér lótuszok



Ady Endre: A fehér lótuszok  

Vén, bûnös, mély lelkembõl néha
Csodálatos forróság buzog,
Mint bús mátkák éjjel sirt könnye
S ime kinyilnak hirtelen
Csúf tükrén a fehér lótuszok.

Mese-madarak arany-szárnnyal
Verik meg a tajtékos vizet
S én érzem, hogy lelkem virágzik,
Hogy nagy, szamár gyermek vagyok,
Buzgok, vágyok, feledek, hiszek.

Láp-lelkem mintha kristály volna
Naiv, szép gyermek-mesék hona
Kacsa-lábon forgó kastéllyal
És benne minden hófehér,
Tündér-varázs, édes babona.

Fehér gondolatok, virágok
Terülnek el. A sáros habok
Mintha olvadt ezüst lennének
S én pedig forrón, lihegõn
Áldott, szent, tiszta élet vagyok.

Fehér lótuszok tündökölve
Hajbókolnak a nyári Hold elõtt.
Ilyenkor alkony van s fürödnek
Lelkemben a pillanatok,
Szépségek, tervek, fény-testü nõk.

S végigborzol egy utca-szélvész
S én mindent megint látok, tudok.
Csikorog a láp fagyos mélye,
Voltak és ismét nincsenek
Virágim, a fehér lótuszok.

Vettem a virágvásáron

A ház előtt kivágtuk a nagy tujákat, és most újra rendezzük, de a fű még nem kelt ki... Ideraktam a törpe dáliákat, a sárga gumós, mellette a fehér egynyári.
Az ablakban lévőket még ki kell ültetni, illetve ládába a muskátlit.
Kiváncsi vagyok milyen lesz, dupla rózsaszin és piros futó.


2008. április 27., vasárnap

Herényi virágutat....

A kiállítást és virágvásárt.Évek óta hagyomány, hogy az ott élő kertészek 
"felvirágozzák" Szombathely egyik (Herény) városrészét.


2008. április 24., csütörtök

Magyarországi csodák

Rating:★★★★★
Category:Other


Magyarország 7 természeti csodája
az Őrség, a kerecsensólyom és a parlagi sas érdemelte ki, hogy bekerüljön
"Magyarország hét természeti csodája" közé - derült ki kedden Ipolytarnócon a
Föld napja központi rendezvényén.
A Föld védelme közös felelősség
2008.04.22 16:10, MTI

A füzéri várhegy is "országcsoda" lett



"A füzéri sasfészek"

A parlagi sas és a Hévízi-tó Magyarország természeti csodái között

A Hévízi-tó vagy Hévízi-gyógytó 4,44 ha kiterjedésével és az őt körülvevő 50 ha területű véderdővel Európa legnagyobb gyógyító erejű melegvizes tava.

Ez a tó különleges képződmény, hiszen ellentétben a többi melegvizes tóval, melyek általában vulkanikus eredetű helyeken, agyag- vagy sziklatalajban vannak, a Hévízi-tó tőzegmedrű forrástó. A Keszthelyi-hegység nyugati lejtője mentén, a Hévízi-völgyben található, Hévíz városa mellett.

Különlegességét növeli még az a páratlan természeti látvány, ami az odalátogatót fogadja: a park közepén elhelyezkedő csillogó víz, a vízfelszínt borító páraréteg és az indiai vörös tündérrózsa, amely az egész tóban mindenhol fellelhető. A tavat lombhullató mocsárciprus fasorok körítik, amelyek az egyediségét fokozzák.



Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület
BNPI archív
Védetté nyilvánítás: 1954
Terület: 513 ha

Nógrád megyében, Ipolytarnóc községtől keleti irányban mintegy 2 km-re helyezkedik el a „palóc Pompeji”. A dombsági jellegű tájat szabdaló vízmosások feltárásaiban mintegy 20 millió évvel ezelőtt élt élőlények maradványai őrződtek meg különösen nagy gazdagságban. A színvonalas bemutatóhelyen szakképzett vezetők segítségével tehetünk izgalmas geológiai kirándulást egy ősvilági környezetbe. Az árokban felszínre bukkanó kőzetek közül a legidősebbek az miocén kor eggenburgi korszakának elején, mintegy 24–23 millió évvel ezelőtt, sekélytengeri körülmények között rakódtak le. Az agyagos és homokos rétegek számos ősmaradványt tartalmaznak – a kőzetlapokon csigák, kagylók héjtöredékei, ritkábban korallok vázmaradványai ismerhetők fel. A homokszemcsék összecementálódásával keletkezett homokkőben he-lyezkedik el Ipolytarnóc egyik nevezetessége, a trópusi tenger partszegélyi övezetében lerakódott „cápafogas réteg”. A XX. század elején a helybéli gyerekek kövesült „madárnyelvekként” árulták a turistáknak a kőzetből kiszedegetett cápafogakat. A fogmaradványok alapján a kutatók eddig 24 fajt azonosítottak. A cápák mellett ráják, delfinek, tengeri tehenek és krokodilok kövült maradványai is előkerültek. A tenger visszahúzódásával, a hegységképző erők hatására kiemelkedő szárazföldön 22–21 millió évvel ezelőtt ősfolyamok terítették el kavicstakarójukat. A nagy hozamú vízfolyások időnként hatalmas kovás fatörzseket is szállítottak, amelyeket a kavicsos rétegekkel együtt leraktak. Egy korábbi vulkánkitörés során kovasavas (szilícium-dioxidban gazdag) oldatokkal átjárt, szabályosan „megkövesített” fák közül néhány szép darabbal az ösvény mentén is találkozhatunk. A fatörzsekből készített vékonycsiszolatok alapján a kutatók pálma-, fenyő- és babérféléket azonosítottak, amelyek trópusi-szubtrópusi éghajlati körülmények között éltek.

A szárazföldi üledékképződés később finomabb, homokos üledékek lerakódásával folytatódott. A homokszemcsék összecementálódásával keletkezett szürke színű homokkő Ipolytarnóc igazi szenzációja, több okból is. Egyik különlegessége, hogy lenyomatok formájában nagy gazdagságban tartalmazza az afrikai rokonságot mutató, babérlevelűek uralta fosszilis flóra nyomait. A kutatások során több mint 60 ősi növényfajt – többek között babér-, pálma-, magnólia-, platán-, fenyő- és páfrányféléket – azonosítottak, amelyek közül sok azóta már kihalt. Az ipolytarnóci leletek jelentőségét növeli, hogy több fajt innen írtak le először. A gazdag leletegyüttes alapján a kutatóknak sikerült részletesen feltárni az őskörnyezet éghajlati és életföldrajzi viszonyait. A leggazdagabb gyűjteményt a budapesti Természettudományi Múzeum őrzi, ahol mintegy 15 ezer életnyom kapott helyet.

Ebből a rétegből került elő Ipolytarnóc másik őslénytani érdekessége, egy hatalmas kovásodott ősfenyő. A „Pinuxylon tarnocziense”-nek elnevezett cukorfenyőfélének a kutatók szerint sem fosszilis, sem jelenkori megfelelője nincs. A tőben mintegy 8 méter törzskerületű, becslések szerint közel 100 méter hosszú megkövesedett fatörzs a XIX. század elején még hídként ívelt át a Borókás-árok két oldala között. A helybéliek „Gyurtyánkő-lóczá”-nak nevezték, kővé válásáról legendák születtek. Pusztulása már a felfedezésével megkezdődött; a helybéliek fenőkőnek, építőkőnek, sírkőnek, a kirándulók pedig emlékként hordták el. Ma már csak három nagyobb töredékét láthatjuk eredeti helyzetében; vastagabb törzsrészeit a védelmére megépített pince, míg a lombkoronához tartozó vékonyabb részét a nagycsarnok épülete őrzi.

A növénylenyomatokat és az ősfenyőt rejtő kőzetegyüttes felső részén különleges környezeti feltételeknek köszönhetően ősállatok lábnyomai őrződtek meg. 20 millió évvel ezelőtt ezen a helyen források fakadtak, környezetükben vizenyős térszín húzódott. A lerakódó iszapban, homokban a forrásokhoz inni járó állatok hagyták lábnyomaikat. Az ősi idillnek hatalmas vulkánkitörés vetett véget, amelynek hamuja több méter vastagságban temette be a környéket. (Ez a Kárpát-medencében sokfelé előbukkanó kőzet az ún. „alsó riolittufa”.) Később a riolittufán átszivárgó vizek átkovásították, megkeményítették a laza üledékes rétegeket, s ennek köszönhető, hogy a kovásodott homokkő felszínén élethűen megőrződtek az állatok lábnyomai. A „lábnyomos homokkő” az árkokban több helyen is felszínre bukkan. A több mint 2700 lábnyom alapján eddig 11 állatfajt (ősorrszarvú, őzek, szarvasok, macska- és kutyaféle ragadozók, madarak) sikerült azonosítani, amelyek mindegyike korábban ismeretlen volt a tudomány számára. Az ipolytarnóci előfordulás a világ egyik leggazdagabb harmadidőszaki lábnyomos lelőhelye. Az „ősvilági Pompeji” legjobban feltárt részén a lábnyomos réteg megőrzése érdekében védőcsarnokot emeltek. A hely nemzetközi jelentőségének kifejezésére és a természeti értékek megőrzése érdekében tett erőfeszítések elismeréseképpen a természetvédelmi terület 1995-ben megkapta az Európa Diploma címet.

A geológiai bemutatóhelyhez a Kőzetparki tanösvény vezet. A Borókás-árok bejáratánál fogadóépület várja a látogatókat. Az ősmaradványok bemutatása a Borókás-árok geológiai tanösvényen, szakvezetővel és tájékoztató táblák segítségével történik. A geológiai jellegű Kőszikla tanösvény a Botos-árokba vezeti a látogatókat. Az élő természeti adottságokat két biológiai tanösvény mutatja be.




A Kardoskúti Fehértó a 7 csoda egyike

Kardoskúti Fehértó

A Kardoskúti Fehértó a Dél-Tiszántúl legértékesebb, időszakos vízállású szikes tava, medre a Maros egyik mellékágából alakult ki. Vízellátása igen sajátos: a felszíni vizek mellett alapvető szerepet töltenek be a fakadó források, ezek a felszín alatti vizek táplálják a tavat. A tó területe néha 2 négyzetkilométerre is megnövekszik. Aszályos időszakokban hónapokra, sőt akár egész évre is kiszáradhat, míg csapadékos időszakokban folyamatosan vízzel borított a felülete. Az 1966 óta természetvédelmi oltalom alatt álló terület a környező puszták, a hajdani vásárhelyi puszta védetté nyilvánításával 1997 óta 5629 hektáron a Körös-Maros Nemzeti Park részterülete. A tó és környékének földtani, víztani, madártani és növénytani értékei indokolják a magas szintű védelmet. A Fehértó az egyik legjelentősebb magyarországi madárrezervátum. Nemcsak számos sziki madárfaj költő-, de mintegy másfél száz faj vonulásának is lényeges állomása, továbbá a sajátos sótűrő, szikes növénytársulásoknak is otthona.




Őrség a 7 csoda egyike

Az Őrség zömében Nyugat-Magyarországon, kisebb részben a szlovéniai Muravidéken található történeti és néprajzi tájegység. A vidéket gyakran összetévesztik a Vendvidékkel, az ottani szlovén településeket „őrségi szlovén falvakként” emlegetve, valójában azonban ezek mind néprajzilag, mind etnikailag nagyon különbözőek.

A pityerszeri skanzen egyik épülete
Pankasz haranglab


KERECSENSÓLYOM (Falco cherrug)
Veszélyeztetett, Magyoroszágon fokozottan védett.
Eszmei értéke: 1 000 000 Ft

A kerecsensólyom az egyetlen olyan ragadozómadarunk, amely fontos szerepet játszik a magyarság hitvilágában (Emese álma). Az eurázsiai sztyeppzóna karakterfaja, amelynek Kárpát-medencei populációja az elterjedési terület szélén helyezkedik el, ezért fokozottan sérülékeny. Az állományt ért negatív hatások miatt az 1970-es évek közepére a fészkelő párok száma 30 alá csökkent. Az évtized végén megkezdett fészekőrzéseknek és egyéb védelmi intézkedéseknek köszönhetően jelentősen emelkedett a kirepült fiókák száma.

Később a középfeszültségű légvezetékek tartóoszlopainak szigetelése hatására csökkent az áramütéstől elpusztult madarak száma. A védelmi tevékenység fontos része volt legjelentősebb táplálékállatának, az ürgének a védetté nyilvánítása, illetve egyes megszűnt kolóniák újratelepítése. Európában a legnagyobb állomány hazánkban él, ezért elsősorban a mi feladatunk - és egyúttal nemzetközi kötelezettségünk is - e ritka veszélyeztetett madárfajt földrészünkön megőrizni. A védelmi terv meghatározza a legfontosabb jövőbeni feladatokat, melyek a következők: szigetelési program folytatása, műfészkek kihelyezése, a mező- és erdőgazdálkodás okozta veszélyek elhárítása, ürgekolóniák fenntartása és az illegális kereskedelem megakadályozása.

ÁLLOMÁNYNAGYSÁG

Teljes eurázsiai fészkelőterületén az állomány nagysága pontosan nem ismert. Az 1998 augusztusában Dél-Afrikában rendezett Ragadozómadár-védelmi Világkonferencián elhangzott előadások alapján drasztikusan csökkenő ázsiai állománya a következőképpen alakult:
Kazahsztán 500 pár, Mongólia 2000 pár, Oroszország cca 3000 pár.

Európában a 2000-ben publikált adatok alapján állománya a következőképpen alakul: Ausztriában 5-10 pár, Csehországban 8-12 pár, Szlovákiában 30-40 pár, Horvátországban 10-15 pár, Romániában 2-6 pár, Moldovában 5-7 pár, Oroszországban 120 pár, Bulgáriában 30-40 pár, Törökországban 10-100 pár és Ukrajnában 150- 200 költ.

A kíméletlen fészekfosztogatás és más negatív hatások eredményeként a magyarországi állomány az 1970-es évek közepére 25-30 párra csökkent. A védelmi intézkedések hatására növekedett a fészkelőpárok száma, amely 2001-ben már 140 volt.



A parlagi sas

Magyarország egyik legritkább ragadozó madara a parlagi sas. Elterjedési területének hazánk a nyugati határa, az európai populáció számát kb 300 egyedre becsülik. Tipikus életterei az alacsonyabb hegyvidékekkel érintkező sztyepp jellegű élőhelyek, agrárterületek. A Kaukázusban 1500 m-ig is felhatol. Hazánkban középhegységeink peremén, ritkán belsejében és azoknak alfölddel érintkező füves pusztáin, mezőgazdasági területein telepszik meg.


Magyarországon
fokozottan védett!
Eszmei értéke: 1 000 000 Ft

2008. április 16., szerda

Kökörcsin és a tulipán...

Úgy emlékszem, (anno) Anyák napjára szedtünk a kertünkben nefelejcset, tulipánt...
Most április végére már kinyílt a zanót és a lilaakác is.



Meghalt Antal Imre...

Rating:
Category:Other

Elhunyt Antal Imre
2008 április 15-én, kedd reggel hosszú betegség után elhunyt
egyik nagy komikusunk.


Az óbudai Hospice házban érte a halál. Antal Imre a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végzett és sokáig zongoraművész volt. Egy tévés szerkesztő felfigyelt jó humorára, így került a televízióhoz, ahol évtizedeken át szórakoztatta a nézőket. Antal Imre 72 éves volt.
Rákot diagnosztizáltak nála, és a betegséggel vívott küzdelem 2008. április 15-én ért véget.
A művészt az MTV és az RTL Klub is saját halottjának tekinti, mindkét csatorna emlékműsort közöl róla kedden este.

Antal Imre 1935. július 31-én született Hódmezővásárhelyen. Pedagógus szülei orvosnak szánták, de amikor unokatestvére zongoratanárnője meghallotta, hogy milyen tehetséges, más irányt vett az élete. 1947-ben a szegedi konzervatórium igazgatója, Kollár Pál felvette az intézménybe, ahol 1951-ben végzett. A család ezután felköltözött Budapestre, hogy fiuk a Nagymező utcai Erkel Ferenc Zeneművészeti Szakiskolában tanulhasson. Ötven évvel azután, hogy leérettségizett, volt osztálytársai találkozót szerveztek akkori törzshelyén, a Fészek klubban. A szakiskola után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, majd az Országos Filharmónia szólistája lett. Mivel diplomamunkájához gyakorlóoktatásra volt szüksége, ezért egy tanítványt vett maga mellé, aki nem volt más, mint az akkor nyolc éves Presser Gábor.

Az Erkel Ferenc-díjas (1984), érdemes művésznek (1988) két könyve jelent meg: 1991-ben került a boltokba a Pami című kötet (ezen a néven csak édesanyja szólíthatta), amelyben legérdekesebb élményeit gyűjtötte egybe (2002-ben újra kiadták), 1998-ban pedig az Antal Imre legjobb viccei. Nagylemezt adott ki Az Antal én vagyok címmel, az MC Papa és a Handa banda formációval pedig megjelentette a No limit című albumot.

Filmjei
* Szűzijáték (2006)
* Titkos hely (2003)
* A titkos hely (2002)
* Zene nélkül mit érek én? (1997)
* Johann Strauss: A denevér (1988)
* A Lusitania elsüllyesztése (1985)
* Csoport és közösség (1982)
* Második otthonunk: A munkahely (1978)
* Tíz év múlva (1978)
* Második otthonunk: Az áruház (1977)
* Második otthonunk: Az SZTK (1977)
* Bors (1968)
* A Hamis Izabella (1968)

...katt ide



Sajnos megint elveszítettünk egy nagy Művészt. Szomorú dolog, ami vele történt évek óta, mindenki csak ígérte a segítséget, aztán sokan magára hagyták....
(tisztelet a kivételnek)
Nyugodjék békéban.

Antal Imre válogatott poénjai az RTL klubon...

2008. április 12., szombat

Anyák napjára

Rating:★★★★★
Category:Other



Anyák napja - Köszöntő

"Forró dobogását, Hallod-e szívemnek? Minden dobbanása
Azt mondja: szeretlek. Szeretlek szívemnek
Tiszta szent lángjával, Igaz szeretettel, Gyermeki hálával.
Drága neved napján Im, elédbe állok… A legjobb anyának
Minden jót kívánok."

Takács Irén: Az édesanya (idézet)

Ha beteg vagy, fáradt,
És ha gyötör a bánat,
Betakar, vigasztal,
Megveti az ágyad.
Szeresd ezért nagyon
Az édesanyádat!


Története:
Az anyák napja világszerte ünnepelt nap, melyen az anyaságot ünnepeljük.
Magyarországon ez a nap május első vasárnapjára esik, de több országban
május második vasárnapján ünneplik.

Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza.
Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának az istenek anyjának, és
vele együtt az édesanyák tiszteletére. A történelem során később is voltak
olyan ünnepek, amikor az anyákat is megköszöntötték.

Az Egyesült Államokban először 1872-ben ünnepelték meg Bostonban az
anyák napját, míg Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt
tartotta az első ünnepet, a májusi Mária-tisztelet hagyományaival
összekapcsolva. 1928-ban már miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai
ünnepélyek közé az Anyák napját.

Anya az a személy, aki össze tartotta és tartja ma is a családot,
akinek a jelenléte, gondoskodása életünk része, aki meghallgat,
aggódik miattunk, aki őszintén örül sikereinknek, aki mindent
megbocsát, és akihez mindig visszatérhetünk.



Dsida Jenő: Hálaadás

Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Amig ő véd engem, nem ér semmi bánat.
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel,
Értem éjjel-nappal dolgozni nem restell.

Áldott teste, lelke csak érettem fárad,
Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Köszönöm a lelkét, melybol reggel, este
imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve.

Köszönöm a szivét, mely csak értem dobban
itt e földön senki sem szerethet jobban!
Köszönöm a szemét, melybol jóság árad,
Istenem köszönöm az édesanyámat!

Te tudod, Istenem milyen sok az árva,
Aki oltalmadat, vigaszodat várja.
Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk,
Hiszen szegényeknek nincsen édesanyjuk!

Vigasztald meg őket áldó kegyelmeddel,
Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el!
Áldd meg édesanyám járását-kelését,
Áldd meg könnyhullatását, áldd meg szenvedését!

Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad,
Áldd meg két kezeddel az édesanyámat!
Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat:
Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!



Mészáros Piroska: Köszöntő

Anyukám jó reggelt, Így köszönt a lányod,
Nyílnak már a réten tarkaszín virágok.

Úgy ver most a kis szívem, kalimpál, mint motor,
Kislányod helyett beszéljen a csokor.

Árkon át futottam, néked hogy kinyíltan
Anyák ünnepére köszöntőül hozzam.



Egy csokor színes szó,
mint egy csokor virág
fogadjátok tőlünk,
kedves Édesanyák!



Édes, kedves nagymamácska anyák napja van ma. Olyan jó, hogy anyukámnak, apukámnak is van édesanyja. Reggel mikor felébredtem az jutott eszembe, vegyek csokrot mind a két kezembe. egyik csokrot neked szedtem odakint a réten, te is sokat fáradoztál évek óta értem. Kimostad a ruhácskámat, fésülted a hajamat, jóságodat felsorolni kevés lenne ez a nap. Köszönöm, hogy olyan sokat fáradoztál értem és hogy az én jó anyámat/ apámat felnevelted nékem!



Édesanyám, anyáknapja
ünnep kis szívemnek,
hosszú verset nem tudok még,
inkább megölellek.



Ágh István: Virágosat álmodtam

Édesanyám,
virágosat álmodtam,
napraforgó
virág voltam álmomban,
édesanyám,
te meg fényes nap voltál,
napkeltétől
napnyugtáig ragyogtál.



Blaskó Mária: De jó annak

De jó annak kinek van még Édesapja, Anyja.
Az életben bármi éri, nincsen elhagyatva.

Hogyha beteg, a jó anya virraszt ágya mellett,
Hogyha bántják, a szülei védelmére kelnek.

Ha bajban van segít neki Édesapja,Anyja,
Ha szomorú, szüleitől meg lesz vígasztalva.

Míg legalább egy szülőd él, addig még jó néktek...
Isten adjon a szülőknek hosszú-hosszú éltet!



Petőfi Sándor: Fekete kenyér

Miért aggódol, lelkem jó anyám?
Hogy kenyeretek barna, emiatt?
Hisz meglehet, ha nincs idehaza,
tán fehérebb kenyérrel él fiad?
De semmi az! Csak add elém, anyám,
bármilyen barna is az a kenyér!
Itthon sokkal jobb izű énnékem
a fekete, mint máshol a fehér!
(Szalkszentmárton, 1845)



Létay Lajos: Édesanyámnak

Ha csak egy virág volna,
én azt is megkeresném,
ha csak egy csillag gyúlna,
fényét idevezetném.

Ha csak egy madár szólna,
megtanulnék a hangján.
Ami csak szép s jó volna
édesanyámnak adnám.



Donászy Magda: Nagyanyónak

Édes-kedves Nagyanyókám!
Anyák napja van ma!
Olyan jó, hogy anyukámnak
is van édesanyja.
Reggel mikor felébredtem
az jutott eszembe,
anyák napján legyen virág
mind a két kezembe.
Egyik csokrot neked szedtem,
odakünn a réten,
Te is sokat fáradoztál
évek óta értem.
Kimostad a ruhácskámat,
fésülted a hajamat,
jóságodat felsorolni
kevés lenne ez a nap.
Köszönöm, hogy olyan sokat
fáradoztál értem,
és hogy az én jó anyámat
felnevelted nékem.



Donászy Magda: Anyáknapja van ma

Üres a kis csóka fészek
Egy májusi reggel.
Az öt vidám csókagyerek
Tán világgá ment el.

Csóka mama szivdobogva
Keresgette őket,
De nem látták sem a nyuszik,
Sem a fürge őzek.

Jönnek! Szólt a kakukk,
Ki a legmesszebbre látott,
Kis csőrében mindegyik hoz
Egy-egy szál virágot

Hol voltatok? Szólt az anyjuk,
S megcsuklik a hangja.
Neked hoztunk virágot,
Mert ma van anyák napja.



Donászy Magda: Anyák napján

Tavaszodik, kis kertemben
kinyílik a tulipán.
Ragyognak a harmatcseppek
anyák napja hajnalán.

Kinyílott a bazsarózsa,
kék nefelejcs, tulipán,
neked adom anyák napján,
édes-kedves anyukám.



Létay Lajos: Édesanyám, mit segítsek?

Édesanyám mit segítsek?
Cukrot törjek? Hozzak lisztet?
Megpörköljem tán a kávét?
Elszaladjak hagymaszárért?

Neked száz és száz a dolgod,
mig ebédünk egybehordod;
mig az asztal megterítve,
csak te fáradsz, te s megint te!

Ámde én nem hagylak téged,
tétlen mint is nézhetnélek?
S épp ma van lám neved napja,
hát igy üld meg, mosogatva?

Édesanyám, mit segítsek,
hogy ne fáradj, légy mind frissebb?
Megtennék én mindent érted,
minden gondtól kimélnélek.
Hogy vidáman élj sokáig,
s ifjan lásd meg unokáid.



Mécs László: A királyfi három bánata

Amikor születtem, nem jeleztek nagyot
messiás-mutató különös csillagok,
csak az anyám tudta, hogy királyfi vagyok.
A többiek láttak egy siró porontyot,
de anyám úgy rakta rám a pólyarongyot,
mintha babusgatná a szép napkorongot.

Maga adta nékem édessége teljét,
úgy ajándékozta anyasága tejét,
hogy egyszer földnek bennem kedve teljék.
Isten tudja, honnan, palástot keritett,
aranyos palástot vállamra teritett,
fejem fölé égszin mosolygást deritett.

Ma is úgy foltozza ingemet, ruhámat,
ma is úgy szolgál ki, főzi vacsorámat,
mint királyi ember királyi urának.
Amerre én jártam, kövek énekeltek,
mert az édesanyám izent a köveknek,
szive ment előttem előre követnek.

Amig ő van, vigan élném a világom,
nem hiányzik nekem semmi a világon,
három bánat teszi boldogtalanságom.
Az egyik bánatom: mért nem tudja látni
egymást a sok ember, a sok-sok királyfi,
úgy, ahogy az anyjuk tudja őket látni?

A másik bánatom: hogyha ő majd holtan
fekszik a föld alatt virággá foszoltan,
senki se tudja majd, hogy királyfi voltam.
Hogyha minden csillag csupa gyémánt volna,
minden tavaszi rügy legtisztább gyöngy volna:
kamatnak is kevés, nagyon kevés volna.

Hogyha minden folyó lelkemen átfolyna
s ezer hála-malom csak zsoltárt mormolna,
az én köszönetem igy is kevés volna.
Hogyha a föld minden szinmézét átadom,
az o édességét meg nem hálálhatom,
ez az én bánatom, harmadik bánatom.



Ratkó József: Zsoltár

Az anyák halhatatlanok,
csak testet, arcot, alakot
váltanak; egyetlen halott
sincs közülük; fiatalok,
mint az idő. Újra születnek
minden gyerekkel; megöletnek
minden halottal – harmadnapra
föltámadnak, mire virradna.

Adassék nekik gyönyörűség,
szerelmükért örökös hűség,
s adassék könny is, hogy kibírják
a világ összegyűjtött kínját.



Nadányi Zoltán: Anyu

Tudok egy varázsszót,
ha én azt kimondom,
egyszerre elmúlik
minden bajom, gondom.
Ha kávé keserű,
ha mártás savanyú,
csak egy szót kiáltok,
csak annyit, hogy: anyu!
Mindjárt porcukor hull
kávéba, mártásba,
csak egy szóba került,
csak egy kiáltásba.
Keserűből édes,
rosszból csuda jó lesz,
sírásból mosolygás,
olyan csuda-szó ez.
"Anyu, anyu! Anyu!"
hangzik este-reggel,
jaj de sok baj is van
ilyen kis gyerekkel.
"Anyu! Anyu! Anyu!"
most is kiabálom.
Most semmi baj nincsen,
mégis meg nem állom.
Csak látni akarlak,
anyu, fényes csillag;
látni, ahogy jössz, jössz,
mindig jössz, ha hívlak.
Látni sietséged,
angyal szelídséged,
odabújni hozzád,
megölelni téged.



Csorba Piroska: Mesélj rólam

Mesélj anya,
milyen voltam,
amikor még kicsi voltam?
Az öledbe hogyan bújtam?
És tehozzád hogyan szóltam,
amikor nem volt beszédem?
Honnan tudtad, mit kívánok?
Megmutattam a kezemmel?

Mesélj rólam!
Hogy szerettél?
Engem is karodba vettél,
meleg tejeddel etettél?
Akárcsak a testvéremet?
Gyönyörködtél akkor bennem?
Úgy neveztél: kicsi lelkem?

És amikor még nem voltam,
a hasadban rugdalóztam,
tudtad-e, hogy milyen leszek,
milyen szépen énekelek?
Sejtetted, hogy kislány leszek?

Mesélj anya,
mesélj rólam
Milyen lettem,
amikor már megszülettem?
Sokat sírtam
vagy nevettem?
Tényleg nem volt egy fogam sem?

Ha én nem én lettem volna,
akkor is szerettél volna?



"Csak látni akarlak,
Anyu, fényes csillag,
látni, ahogy jössz, jössz,
mindig jössz, ha hívlak.

Látni sietséged,
angyal szelídséged,
odabújni hozzád,
megölelni téged."
(Nadányi Zoltán)



Kádár János: Anyáknak

Édesanyám, anyám, anyácskám,
menedékem, kedvem, szép orcám,
víg napom, csillagom, virágom,
fogadd el szerényke virágom.

Édesanyám, anyám, anyácskám,
anyukám, édesem, jó mamám,
kenyerem, illatom, virágom,
fogadd el szerényke virágom.

Édesanyám, anyám, anyácskám,
anyukám, édesem, jó mamám,
menedékem, kedvesem, szép orcám,
víg napom, csillagom, virágom.

Kenyerem, illatom, virágom,
fogadd el szerényke virágom:
ha megteszed én is virágzom.
Ha megteszed én is virágzom.



Varga Erzsébet: Fohász Édesanyámért

Hozzád száll fohászom,
minden este, reggel,
gyermek-imádságom,
Úr Jézus, fogadd el!

Tárd ki áldó kezed
édesanyám felett;
segíts nekem is, hogy
engedelmes legyek!



Varga Erzsébet: Anyák napi köszöntő

Virágcsokor a kezemben,
szeretet van a szívemben.
Csordultig van az örömöm,
édesanyámat köszöntöm.

Kis szívemből azt kívánom,
hogy sok boldog napot lásson,
teljesüljön imádsága,
az Úr Jézus bőven áldja!



"Hogyha most tanulnék írni,
és ha megint tudnék sírni,
talán megfogadnám jó anyám szavát."
(Gemini)



"Anyámnak nem gyújtottam gyertyát.
A fényt nem lehet megvilágítani."
(Szabó Magda)



"Szeretetük átlát a hegyeken, hétmérföldes csizmával lépked
a szeretetük, s egy léghajót elkormányoznak a
szeretet erejével, ha rajta utazik gyermekük."
(Örkény István)



"Adhat Isten néked kincset, gazdagságot,
Rubintokat és gyémántot, márvány palotát,
Adhat pénzt, ragyoghat rajtad drága ékszer,
Csak egyet nem adhat kétszer,
Édes jó anyát."
(Honthy Hanna)



Anyák napi meglepetések:

Többféle alapanyagból - papírból, filcből - változatos módszerrel: dekupázsolással, gyöngyözéssel és hímzéssel dolgoztunk.



A gyerekek körében is kedvelt kézműves alapanyagból, a filcből három, különböző nehézségű ajándéktárgyat is készítettünk: egy cserepes virágnak filcből „kaspóruhát” varrtunk, amit színes gyöngyökkel és flitterekkel hímeztünk ki.



A karton és filc párosításával gyorsan összeállítható szív alakú képkeretet is flitterekkel díszítettük, egy filccsíkot pedig kigyöngyöztünk, és karkötő lett belőle.

Mivel színes papírlapok mindig vannak kéznél, melyek számtalan módon felhasználhatók, ezekből is ajánlunk néhány meglepetést. A gyerekek szeretnek vágni, ragasztani, hajtogatni, így biztosan örömmel látnak neki a kis virág- és ajándékkísérő kártyáknak, a mozaik technikával készített papírszívnek vagy a legyezőszerűen hajtogatott papírvirágoknak, amik egy dobozkán virítanak.



Az ajándékkísérőket a kicsik percek alatt összeállíthatják szép kartondarabokból, néhány jól megválasztott kiegészítővel (flitterszívekkel, matricavirágokkal, zsinórokkal).
A dekupázsolás alapfogásait már sok gyerek ismeri, így mindegyikük ügyességéhez mérten választhat az így készülő ajándékok közül.

A csokorba vagy cserepes virág mellé tűzhető, rózsás szalvétával borított, pálcás hungarocell szívecskék gyorsan elkészülnek, a nagyméretű szalvétavirággal díszített süteményes doboz már időigényesebb meglepetés.



Az ötleteink alapján kiválasztott ajándéktárgyakat a nagyobb gyerekek egyedül is, a kisebbek pedig egy kis segítséggel könnyen elkészíthetik.
(Az ötletek a Praktika magazinból vannak)


Anyák Napja

"Ma már tudom...
Anya egyetlen egy adatik.
Talán iszik, ver, szóval s tettel tipor, megalázón elhajít.
Mi elhagyjuk őket, megvetve gyűlöljük, ki életet adott.
Míg mellettünk van, nem tudjuk, milyen, ha már nincs....
De talán változtathatunk...
Merd kérdezni, hogy miért, s hogyan tovább?
Merj mellé állni, felkarolni, kezét fogni, s mint egy beteg gyermeket, gyógyítani, ápolni.
Hisz Ő is ember... mint Te vagy Én, gyarló s tökéletlen lény.
Mert ítélkezni nincs jogod. Te sem vagy különb, ugye tudod?!
Gyermekként, ha elestél... fel ki segített?
Te tudod a legjobban, hogy anyád, legyen bár nevelő vagy édes, melleted állt, segített s féltett.
Lehet most rajtad a sor...
Állj elibe! Mondd, hogy anyám, szeretlek! Én örködöm feletted."



Pesterzsébeti iskolák vöröskeresztes csoportjai által felállított szobor az Édesanyák tiszteletére (1933)



Nicolas Poussin: Salamon ítélete, 1649. (
Olaj, vászon. Louvre, Párizs)


A híres bibliai történet drámai megjelenítése. Kétfelé kell vágni a gyermeket, szólt Salamon. Fele az egyik asszonyé, fele a másiké. Az ál-anya helyeselte ezt, de az igazi könyörgött, hogy ne vágják ketté a gyermeket, legyen inkább a másik asszonyé.