2016. június 27., hétfő

Mihály István: Lila akácok minek a szív


Mihály István: Lila akácok minek a szív

Virágos tavaszi kertek ölén 
Zártam először szívembe én, 
Később karöltve jártunk Budán, 
S várt ránk a csendes Tabán. 
Szép volt a szerelem, szép volt a nyár, 
Vártam a ligetben, hogy jön-e már? 
Lila akácok nyíltak a fán, 
Már csak bús emlék csupán. 

Lila akácok, minek a szív, ha úgy fáj, 
Lila akácok, minek a vágy, ha elszáll, 
Minek a nyíló virág, a kikelet, 
Mit ér a rongyos világ, ha nem szeret? 
Lila akácok, minek a szív, ha úgy fáj? 
Lila akácok, a boldogság sosem vár. 
Minek a kis kerti pad, minek a nyáralkonyat, 
Amikor egymást szeretni nem szabad?

Nem írtam levelet maga után,
Vártam, hogy visszajön egyszer talán.
Hogy visszahozza a régi nyár,
Emlékek zenéje száll.
Bánatos szívemben vágy hegedül,
S állok, csak várok, csak bús egyedül.
Lelkemben felzeng egy régi szerenád,
Hiába várom magát.

Lila akácok, minek a szív, ha úgy fáj, 
Lila akácok, minek a vágy, ha elszáll,
Minek a nyíló virág, a kikelet, 
Mit ér a rongyos világ, ha nem szeret? 
Lila akácok, minek a szív, ha úgy fáj? 
Lila akácok, a boldogság sosem vár. 
Minek a kis kerti pad, minek a nyáralkonyat, 
Amikor egymást szeretni nem szabad?

(Dalszöveg)

Karikás Sándorné: Vedd észre


Karikás Sándorné: Vedd észre

Szép az élet
Vedd észre már!
Ne csak arra gondolj,
Ami sajog és fáj.

Vedd észre a
Napot az égen,
Az aranyló hajnalt
Mikor rád ragyog éppen.

A kertben a virágot,
A gyermeked mosolyát,
Ha érted kiáltoz,
A barátokat, kik szeretnek.

A folyó csobogását,
A szíved dobbanását. 
Örülj az életnek,
A boldog éveknek.

Fedezd fel a világot,
A világban minden szépet,
Hisz tőled függ, hogyan
Milyen tartalmasan éled.