2009. január 7., szerda
Füstölt, Húsos Télileves
| Rating: | ★★★★★ |
| Category: | Other |
FÜSTÖLT, HÚSOS TÉLI LEVES
Hozzávalók: 40-50 dkg füstölt oldalas, 10 dkg rizs, 6 tojás nagyságú burgonya, 2-2 szál sárga- és fehérrépa, só, petrezselyemzöld.
Elkészítése: A füstölt oldalast feldaraboljuk, hogy a csont is benne maradjon. Meleg vízben megmossuk, majd 1,5 liter hideg vízben feltesszük főni. Amikor felforrt, beletesszük a megmosott rizst, a megtisztított, felkarikázott zöldségeket és a meghámozott, egészben hagyott burgonyát. Vigyázzunk a sózással, mert a hús sós. A hozzávalókat egyenletes tűzön készre főzzük. Akkor jó, ha a húsból könnyedén kijön a csont. Kitálalva mindenkinek egy-egy burgonya jár, a tányért meghintjük vágott petrezselyem zöldjével.
SAJTOS BUNDÁSKENYÉR
Hozzávalók: 6-8 dkg reszelt sajt, 4 tojás, kb. 1 dl tej, kenyér, só; a sütéshez: olaj.
Elkészítése: A tojást a sóval enyhén felverjük, belekeverjük a reszelt sajt felét, és tejjel kellő sűrűségűre hígítjuk. A kenyeret felszeleteljük, és a sajtos tojásba mártva a szokásos módon bundás kenyeret sütünk. A sajt másik felét tálcán szétterítjük, és a megsült, forró bundáskenyér-szeletek egyik oldalát belemártjuk - ilyen „borzasan” tálaljuk.
Töltött Marhasült
| Rating: | ★★★★★ |
| Category: | Other |
TÖLTÖTT MARHASÜLT
Hozzávalók: 60 dkg kicsontozott marhahátszín, só, bors, 20 dkg kisebb ecetes uborka, 0,5 dl olaj, 15 dkg vegyes zöldség, 5 dkg csiperkegomba, 1 közepes fej vöröshagyma, 5 dkg szalonna, 1 ek. cukor, 2 ek. paradicsompüré, 1 gerezd fokhagyma, 1 babérlevél, 1 mk. kakukkfű, 2 dl vörösbor, 1 kk. liszt.
Elkészítése: A húst hosszában, középen egy hegyes késsel felszúrjuk. A nyílást kimélyítjük, sóval és borssal behintjük, majd negyedekbe vágott uborkával megtöltjük. Két végén a nyílást hústűvel vagy fogvájóval lezárjuk. Sóval, borssal kívülről is bedörzsöljük, végül olajjal körbekenjük. A vegyes zöldséget, a gombát és a hagymát megtisztítjuk, vékonyan felszeleteljük. A szalonnát apró kockákra vágjuk, és lábasban, 1-2 evőkanál olajat hozzáadva a zsírját kisütjük. Ezután a húst rátesszük, körös-körül megpirítjuk. A zöldséget, a gombát, a hagymát is köré szórjuk, a paradicsompürével ízesítve 2-3 percig tovább pirítjuk, majd a bor felét hozzáadjuk. Megfűszerezzük, és 3 deci vizet öntünk alá. Letakarva, kis lángon kb. 1,5 óra alatt puhára pároljuk, közben elfövő levét pótoljuk. Félidőben a húst megfordítjuk, és amikor megpuhult, félretesszük, levét finom szűrőn áttörjük. A bor másik felével simára kevert lisztet hozzáadjuk, 2-3 percig főzzük, ezalatt kissé besűrűsödik. A maradék, vékony csíkokra vágott uborkát belekeverjük, és a felszeletelt húst körülöntjük vele.
A fánk...
| Rating: | ★★★★★ |
| Category: | Other |
"Az eset úgy kezdődött, hogy egy bizonyos Krapfen nevű pék elhalálozván, műhelyét özvegye vezette tovább. Nem volt könnyű az élete özvegy Krapfenénak, mindazonáltal továbbra is az ő pékségéből került ki a legfehérebb, legfinomabb kenyér, a város legtávolabbi részéből is elzarándokoltak érte az emberek. Ám egy napon valami okból a kenyér nem készült el idejében. A vásárlók közül ki üres kézzel, bosszúsan ment el, ki türelmetlenül várt, s cifrákat mondott....., mígnem a pékné végképp kijött a sodrából, és egy darab kenyértésztát, amit éppen a kezében tartott, valakinek a fejéhez akarta vágni. Szerencsére rosszul célzott és a tészta nem az illető képén csattant, hanem a kályhán lévő lábasba pottyant, amelyben zsír forrdogált. A váratlan következmény az lett, hogy a célját tévesztett tészta néhány perc alatt szép aranysárgára sült, s a véletlen jóvoltából megszületett az első fánk, amit a bécsiek azóta is Krapfennak neveznek."
(Részlet Halász Zoltán Mesélő szakácskönyvéből)
Simsa Miklós mesterszakács receptje
Hozzávalók: 4 személyre:
60 dkg liszt
4 dl tej
3 dkg élesztő
6 db tojássárgája
6 dkg vaj
6 dkg kristálycukor
2 cl rum
só
olaj a sütéshez
baracklekvár
porcukor
Elkészítés:
1. megkelesztjük az élesztőt: 1 dl langyos tejet és cukrot öntünk az élesztőhöz, majd megvárjuk, míg felfut
2. habverővel kikeverjük a tojássárgáját kristálycukorral és rummal
3. felolvasztjuk a vajat
4. langyos tejet, megkelt élesztőt, felolvasztott vajat hozzáadjuk a kikevert tojássárgájához
5. fakanállal összedolgozzuk a tésztát, amíg hólyagosodni nem kezd
6. belisztezzük a tészta tetejét, konyharuhával letakarjuk és kelesztjük
7. megkelt tésztát lisztezett felületen ujjnyi vastagra nyújtjuk
8. fánkszaggatóval kivágjuk a tésztát, lisztezett felületre helyezzük, letakarjuk és pihentetjük
9. fánk közepét két ujjunkkal összenyomjuk
10. fedő alatt, nem forró olajban átsütjük a fánk egyik oldalát
11. megfordítjuk a fánkot, majd fedő nélkül átsütjük a másik felét is
12. tálalás előtt a fánk közepére lekvárt rakunk és megszórjuk porcukorral
Forgácsfánk (Csöröge)
Hozzávalók (kb. 25 darabhoz) - 40 dkg finomliszt (a fele rétes- vagy graham liszt is lehet)
1 dkg vaj
1 csapott evőkanál cukor
-só,
1 dl rum
1 dl tejföl
1 tojássárgája
a nyújtáshoz:
kevés liszt
a sütéshez: olaj
a tetejére:
2-3 evőkanálíliás porcukor
a tálaláshoz: 0,3 dl rum,
30 dkg sárgabarackíz
A lisztet a vajjal elmorzsoljuk, majd a többi hozzávalóval rugalmas tésztává gyúrjuk. Két részre osztjuk és letakarva, hűtőszekrényben legalább 1 órát pihentetjük. Utána a tésztát enyhén belisztezett deszkán 2 milliméter (azaz késfok) vastagságúra nyújtjuk és derelyemetszővel vagy késsel kb. 10 centi hosszú, 4-5 centi széles lapokra szabjuk; közepüket hosszában is bevágjuk. Ezen a nyíláson a tészta egyik rövidebb oldalát (végét) átbújtatjuk; azaz mint egy masnit áthúzzuk. Amikor az összes tésztát előkészítettük, egy lábasba olajat töltünk és megforrósítjuk. A fánkokat közepes lángon, oldalanként kb. 2-2 perc alatt pirosra sütjük, végül szalvétára szedve lecsöpögtetjük. Vaníliás porcukorral meghintve, rummal ízesített barackíz kíséretében tálaljuk. Egy nappal a tálalás előtt elkészíthető.
Rózsafánk
A Rózsafánk tésztájának hozzávalói, gyúrása és sütése a Forgácsfánknál leírtakkal megegyezik, csak formájában különbözik tőle. A kb. 2 milliméter vastagságúra kinyújtott tésztát 3 különböző nagyságú kerek vagy cakkos formával kiszúrjuk. A legnagyob tészakorongok szélét (a cakkosakat nem kell) hatszor, a közepeset ötször, a legkisebbet pedig négyszer bevágjuk, mert sütésnél csak így nyílnak majd szét. A legnagyobb lapot készbe vesszük, a közepét tojásfehérjével megkenjük és a közepes lapot belenyomjuk. Utóbbit is megkenjük a tojásfehérjével, hogy egy kis tésztakorongot is ráragaszthassunk. A forgácsfánknál megadott mennyiségből kb. 16 rózsafánkot illeszthetünk így össze, melyeket közepesen forró olajban megsütünk. Szalvétára szedve lecsöpögtetjük, vaníliás porcukorral megszórjuk és rummal ízesített barackízzel kínáljuk. Egy nappal előbb elkészíthető.
FARSANGI FÁNK VANÍLIAKRÉMMEL
Hozzávalók a tésztához: 50 dkg liszt, 8 dkg porcukor, 10 dkg vaj, 4 dkg élesztő, 1 dl tej, csipetnyi só, citrom reszelt héja, 1 tasak vaníliás cukor, 2 ek. rum, 4 tojássárgája; a krémhez: 2,5 dl tej, tasak vaníliaízű pudingpor, 3 ek. kristálycukor, 2 tojássárgája, 1 kis stampedli rum, 1 tasak vaníliás cukor; a tetejére: porcukor; a sütéshez: olaj.
Elkészítése: A langyos tejben feloldjuk az élesztőt, egy kevés liszttel kovászt keverünk belőle, majd a tetejét beszórjuk liszttel és kelni hagyjuk. A maradék lisztet a porcukorral együtt egy nagy tába szitáljuk, hozzáadjuk a sót, a reszelt citromhéjat és a vaníliás cukrot. A felolvasztott vajhoz keverjük a rumot. Amikor a kovász tetején széles repedések jelennek meg, hozzáadjuk a többi hozzávalóhoz, majd lágy, selymesen fénylő, sima tésztává dolgozzuk. Letakarva további fél órán át kelesztjük. A megkelt tésztát 18 egyforma darabba vágjuk, ezekből golyót fomázunk, majd letakarva ismét meleg helyre tesszük kelni. Azután egy alaposan megmosott tojással mindegyik golyó közepébe mélyedést nyomunk. Rövid ideig kelesztjük, majd bő, forró olajban, úszva, mindkét oldalán szép aranybarnára sütjük. Szalvétára szedjük, lecsöpögtetjük. A krémhez a cukorral édesített tejben megfőzzük a fél tasak pudingot, és a tűzről levéve azonnal belekeverjük a tojássárgáját, a rumot, és a vaníliás cukrot, majd a fánkokat megtöltjük a forró vaníliakrémmel. Porcukorral meghintjük, és melegen kínáljuk.
A fánk története...
| Rating: | ★★★★★ |
| Category: | Other |
"Az eset úgy kezdődött, hogy egy bizonyos Krapfen nevű pék elhalálozván, műhelyét özvegye vezette tovább. Nem volt könnyű az élete özvegy Krapfenénak, mindazonáltal továbbra is az ő pékségéből került ki a legfehérebb, legfinomabb kenyér, a város legtávolabbi részéből is elzarándokoltak érte az emberek. Ám egy napon valami okból a kenyér nem készült el idejében. A vásárlók közül ki üres kézzel, bosszúsan ment el, ki türelmetlenül várt, s cifrákat mondott....., mígnem a pékné végképp kijött a sodrából, és egy darab kenyértésztát, amit éppen a kezében tartott, valakinek a fejéhez akarta vágni. Szerencsére rosszul célzott és a tészta nem az illető képén csattant, hanem a kályhán lévő lábasba pottyant, amelyben zsír forrdogált. A váratlan következmény az lett, hogy a célját tévesztett tészta néhány perc alatt szép aranysárgára sült, s a véletlen jóvoltából megszületett az első fánk, amit a bécsiek azóta is Krapfennak neveznek."
(Részlet Halász Zoltán Mesélő szakácskönyvéből)
Simsa Miklós mesterszakács receptje
Hozzávalók: 4 személyre:
60 dkg liszt
4 dl tej
3 dkg élesztő
6 db tojássárgája
6 dkg vaj
6 dkg kristálycukor
2 cl rum
só
olaj a sütéshez
baracklekvár
porcukor
:
Elkészítés:
1. megkelesztjük az élesztőt: 1 dl langyos tejet és cukrot öntünk az élesztőhöz, majd megvárjuk, míg felfut
2. habverővel kikeverjük a tojássárgáját kristálycukorral és rummal
3. felolvasztjuk a vajat
4. langyos tejet, megkelt élesztőt, felolvasztott vajat hozzáadjuk a kikevert tojássárgájához
5. fakanállal összedolgozzuk a tésztát, amíg hólyagosodni nem kezd
6. belisztezzük a tészta tetejét, konyharuhával letakarjuk és kelesztjük
7. megkelt tésztát lisztezett felületen ujjnyi vastagra nyújtjuk
8. fánkszaggatóval kivágjuk a tésztát, lisztezett felületre helyezzük, letakarjuk és pihentetjük
9. fánk közepét két ujjunkkal összenyomjuk
10. fedő alatt, nem forró olajban átsütjük a fánk egyik oldalát
11. megfordítjuk a fánkot, majd fedő nélkül átsütjük a másik felét is
12. tálalás előtt a fánk közepére lekvárt rakunk és megszórjuk porcukorral
**
Forgácsfánk (Csöröge) - Rózsafánk
Hozzávalók (kb. 25 darabhoz) - 40 dkg finomliszt (a fele rétes- vagy graham liszt is lehet)
1 dkg vaj
1 csapott evőkanál cukor
-só,
1 dl rum
1 dl tejföl
1 tojássárgája
a nyújtáshoz:
kevés liszt
a sütéshez: olaj
a tetejére:
2-3 evőkanálíliás porcukor
a tálaláshoz: 0,3 dl rum,
30 dkg sárgabarackíz
A lisztet a vajjal elmorzsoljuk, majd a többi hozzávalóval rugalmas tésztává gyúrjuk. Két részre osztjuk és letakarva, hűtőszekrényben legalább 1 órát pihentetjük. Utána a tésztát enyhén belisztezett deszkán 2 milliméter (azaz késfok) vastagságúra nyújtjuk és derelyemetszővel vagy késsel kb. 10 centi hosszú, 4-5 centi széles lapokra szabjuk; közepüket hosszában is bevágjuk. Ezen a nyíláson a tészta egyik rövidebb oldalát (végét) átbújtatjuk; azaz mint egy masnit áthúzzuk. Amikor az összes tésztát előkészítettük, egy lábasba olajat töltünk és megforrósítjuk. A fánkokat közepes lángon, oldalanként kb. 2-2 perc alatt pirosra sütjük, végül szalvétára szedve lecsöpögtetjük. Vaníliás porcukorral meghintve, rummal ízesített barackíz kíséretében tálaljuk. Egy nappal a tálalás előtt elkészíthető.
****
Rózsafánk
A Rózsafánk tésztájának hozzávalói, gyúrása és sütése a Forgácsfánknál leírtakkal megegyezik, csak formájában különbözik tőle. A kb. 2 milliméter vastagságúra kinyújtott tésztát 3 különböző nagyságú kerek vagy cakkos formával kiszúrjuk. A legnagyob tészakorongok szélét (a cakkosakat nem kell) hatszor, a közepeset ötször, a legkisebbet pedig négyszer bevágjuk, mert sütésnél csak így nyílnak majd szét. A legnagyobb lapot készbe vesszük, a közepét tojásfehérjével megkenjük és a közepes lapot belenyomjuk. Utóbbit is megkenjük a tojásfehérjével, hogy egy kis tésztakorongot is ráragaszthassunk. A forgácsfánknál megadott mennyiségből kb. 16 rózsafánkot illeszthetünk így össze, melyeket közepesen forró olajban megsütünk. Szalvétára szedve lecsöpögtetjük, vaníliás porcukorral megszórjuk és rummal ízesített barackízzel kínáljuk. Egy nappal előbb elkészíthető.
FARSANGI FÁNK VANÍLIAKRÉMMEL
Hozzávalók a tésztához: 50 dkg liszt, 8 dkg porcukor, 10 dkg vaj, 4 dkg élesztő, 1 dl tej, csipetnyi só, citrom reszelt héja, 1 tasak vaníliás cukor, 2 ek. rum, 4 tojássárgája; a krémhez: 2,5 dl tej, tasak vaníliaízű pudingpor, 3 ek. kristálycukor, 2 tojássárgája, 1 kis stampedli rum, 1 tasak vaníliás cukor; a tetejére: porcukor; a sütéshez: olaj.
Elkészítése: A langyos tejben feloldjuk az élesztőt, egy kevés liszttel kovászt keverünk belőle, majd a tetejét beszórjuk liszttel és kelni hagyjuk. A maradék lisztet a porcukorral együtt egy nagy tába szitáljuk, hozzáadjuk a sót, a reszelt citromhéjat és a vaníliás cukrot. A felolvasztott vajhoz keverjük a rumot. Amikor a kovász tetején széles repedések jelennek meg, hozzáadjuk a többi hozzávalóhoz, majd lágy, selymesen fénylő, sima tésztává dolgozzuk. Letakarva további fél órán át kelesztjük. A megkelt tésztát 18 egyforma darabba vágjuk, ezekből golyót fomázunk, majd letakarva ismét meleg helyre tesszük kelni. Azután egy alaposan megmosott tojással mindegyik golyó közepébe mélyedést nyomunk. Rövid ideig kelesztjük, majd bő, forró olajban, úszva, mindkét oldalán szép aranybarnára sütjük. Szalvétára szedjük, lecsöpögtetjük. A krémhez a cukorral édesített tejben megfőzzük a fél tasak pudingot, és a tűzről levéve azonnal belekeverjük a tojássárgáját, a rumot, és a vaníliás cukrot, majd a fánkokat megtöltjük a forró vaníliakrémmel. Porcukorral meghintjük, és melegen kínáljuk.
Farsangi versek
| Rating: | ★★★★★ |
| Category: | Other |
Álljon a bál, amíg állhat.
Nyaggassuk a citerákat.
Körbe-körbe! csak vidáman!
Maszk nélkül, meg maskarában.
(Galambos László)
Három lyukas
vicsori fogas,
kivájt belű sárga tök,
mi volnánk az ördögök.
Három fehér
tollas pucér
inges, réklis szárnyasok,
mi lennénk az angyalok.
Azt kívánjuk reggel-este,
vidám kedvvel
feküdjenek, keljenek
e házban az emberek.
Fazekukban pulyka,
kappan,
mindenféle jó főjjön,
kéményük is füstöljön.
Gyárfás Endre: Förgeteges ez a bál
Farsang van, farsang van,
járjuk a táncot gyorsabban!
Förgeteges ez a bál,
még a ház is muzsikál.
Kéménykürtőn hosszan kürtöl,
nagybőgőzik pincemélyből,
cimbalmozik betongerendáin,
gitározik tévéantennáin.
Az eresze csikorgató,
az ajtaja tárogató,
Ég a kisze, lánggal ég,
bodor füstje felszáll,
tavaszodik kék az ég,
meleg a napsugár.
Mire füstje eloszlik,
a hideg köd szétfoszlik,
egész kitavaszodik.
Nyulász Péter: Farsang
Van egy vágyam: gomba lenni, nagyra nőni fél nap alatt,
lenne rajtam csipkegallér, és egy jó nagy pöttyös kalap.
Meggondoltam mégse gomba, inkább messze szálló lepke,
fejem búbján két kis csápom, hátamon meg szárnyam lenne.
Pille nem jó, hanem cica!
Elég lesz egy csíkos ruha,
cérna bajusz, hosszú farok,
láthatnák, hogy macska vagyok.
Talán mégis rendőr inkább, tányérsapkás, komoly, délceg,
esetleg egy kalóz vezér, vagy egy fehér lovas herceg.
Van még pár nap eldönteni, mi legyen a tuti jelmez
Az a fő, hogy nemsokára felvonulós jelmezbál lesz:
ágyú dördül, sípszó harsan: fület sértő-bántó fals hang.
Dudafújó, kerepelő, télkergető, zsongó farsang.
Megkezdődött a Farsang!
| Rating: | ★★★★★ |
| Category: | Other |
A farsangi jókedv, mulatság eredetileg pogány ünnep, a tél temetése és a tavasz eljövetele felett érzett öröm kifejezése volt. Tavasszal a természet újjászületik, és kezdetét veszi a jólét. A bőséget dús lakomákkal, míg az újjászületést a fiatalok szexuális beavatását szolgáló rítusokkal ünnepelték.
A Farsang lényege:
Akárcsak kisfarsangkor, nagyfarsang idején is szabad a tánc, a bálok szervezése és a házasságkötés, tulajdonképpen a húsvétot megelőző negyven napos böjt előtti féktelen mulatozás időszaka. A szokásjogon alapuló merev szabályok pár hétre megszűnnek létezni, a világ kifordul önmagából. Tetőpontját a hamvazószerdát megelőző héten éri el, az utolsó napok jelentőségét bizonyítja, hogy minden egyes napnak külön elnevezése alakult ki a magyar nyelvben. A párválasztás mellett a farsang lényege a szabályok felrúgása és kigúnyolása, amelyet jól példáz a következmény nélküli bolondázás az álarc névtelensége mögött vagy a nemi szerepek felrúgása asszonyfarsangkor.
Farsangi dramatikus és alakoskodó játékok: jelmezekkel, maszkokkal előadott „szerepjátékok”, felvonulások. Legtipikusabb jelmezek: ördög, koldus, török, kereskedő, cigányasszony, állatmaszk- és jelmez valamint fiúk-lányok/férfiak-asszonyok ruhacseréje. Legjellemzőbb játék: lakodalom és kivégzés humoros előadása, valamint Konc király és Cibere vajda. Leghíresebb felvonulás: mohácsi busójárás
Farsang farka: farsang utolsó három napja. (naptár)
Farsangtemetés vagy téltemetés: húshagyókedden általában szalmabábut vagy koporsót égettek, jelképesen lezárták a farsangot és a telet.
Eljegyzés: báli szezon és táncmulatság lényege. A falvakban a legények szervezték a bálokat. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legényeknek, akik a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjukra tűzték a bokrétát. Ezt követte az eljegyzés. A húsvéti böjt időszakában tilos volt esküvőt tartani, ezért a farsang fontos „esküvői szezon”, erre utal az ünnepnapok elnevezése is (pl.: első menyegzős vasárnap = vízkereszt utáni első vasárnap, vővasárnap = farsangvasárnap az ifjú férj az após kontójára fogyasztott, stb.).
Húshagyókedd: farsang utolsó napja.
2009. január 6., kedd
Ma Vizkerszt ünnepe van....
| Rating: | ★★★★★ |
| Category: | Other |
(Andrea del Veroccio festménye: Jézus megkeresztelése. Úgy tartják, hogy az egyik angyalt Leonardo festette, és ezzel a tanítvány túlszárnyalta mesterét.)
Epiphania:
az ünnep legelterjedtebb kifejezése. A római egyház Urunk megjelenésének, a keleti egyházak Úrjelenésként fordítják.
Víz- és tömjénszentelés/házszentelés:
az ünnep előestéjén a templomokban vizet és tömjént szentelnek, a vízkereszt kifejezés ebből a szokásból ered. A néphagyomány úgy tartotta, hogy a szentelt víz megvédte az embereket és az állatokat a betegségektől, ezért gyakran ittak belőle, illetve az állatok vizébe is csepegtettek.
A házszentelés hagyománya
széles körben ismert volt: a plébános végigjárta a portákat, megszentelte a háziakat és az állatokat, az ajtófélfára pedig felírta a G+M+B monogramokat valamint az aktuális évszámot. A három kezdőbetű a napkeleti bölcsek – Gáspár, Menyhért, Boldizsár – nevét takarta. A plébánost az úgynevezett lélekpénzzel fizették ki.
Háromkirályok:
a hívők megemlékeznek arról, hogy Jézus születésekor a három napkeleti bölcset csillag vezette a jászolhoz, hogy üdvözítsék a Megváltót. A népszokásokban háromkirályjárás formájában jelent meg a hagyomány: a betlehemezéshez hasonlóan a gyermekek jelmezbe öltöztek, házról házról jártak és köszöntőket szavaltak, jutalmul pedig ajándékot kaptak.
Jézus születése:
a kereszténység a 4. századig januárban ünnepelte Jézus születését. Az ortodox egyházak közül számos ma is január 7-én ünnepi a karácsonyt, az előző napon pedig karácsony vigíliáját.
Krisztus megkeresztelkedése:
János a Jordán folyóban keresztelte meg Jézust, mielőtt elkezdte a tanítását.
Évközi idő kezdete: a keresztény naptárban a karácsonyi időt az évközi idő váltja fel. A laikus nyelvezetben ez egyet jelent a karácsonyi ünnepek végével és a farsang kezdetével. A karácsonyfát is az ünnep utolsó napján, vízkeresztkor szokás leszedni.
(Érdemes kiemelni, hogy a hagyományokhoz képest a katolikus naptár eltérő időpontokban emlékezik meg a fenti ünnepekről – például a vízkereszt és Krisztus megkeresztelkedése az újév utáni első vasárnapra esik.)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)