Átyim László: Anyák napján fáj a szívem!
El mondom,hogy olyan nagyon fáj,
Édesanyám nincs velem már.
Nem látja a könnyeimet
Anyák napján nagyon pereg.
Pereg mint a hulló zápor
Nem áll el a fájdalomtól
Nincs ki elé oda álljak
Anyák napján verset mondjak.
Kimegyek a temetőbe
Ráhajolok a keresztjére
Simogatom két kezemmel
Édesanyám mért mentél el?
Anyák napján láthatnálak
A könnyeim nem hullnának
Mosoly ülne az arcomra
Édesanyám két karjában.
Verset neki így mondanék
Lába elé lehajolnék
Megcsókolnám mindkét kezét
Egy szál rózsát bele tennék.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése