Kaffka Margit: Rügyek

Kaffka Margit: Rügyek

Jöjj, nézd kicsikém! 

Télies, szürke gallyak hegyén

Bársonyos, hűs pici rügybe zárva

Szunnyad a vén bokor ifjú ága,

Száz színes, illatos, dús virága, -

Itt benn vár, - pihen.

- Úgye, csoda ez, kicsinyem?

Halld, halld, a madár! 

Fészket rak, hogyha párra talál.

- És őrzik, etetik, féltik, ójják,

A pici eleven sok fiókát

- Mind fura, nagyétű, hangos jószág,

S lassan - nagyranő.

- Fiam! Tietek a jövő!

Beh kék a szemed, 

Amikor fénylőn visszanevet!

Kis ember, fiókám, szívem, vérem!

Virágom, levelem, - reménységem!

Minden árny, minden lomb téged védjen!

Élj dús tavaszt!

Áldott a dalod, az útad!