2008. november 1., szombat

Szép álmokat, jó éjszakát!


Angyal

Fehér szárnyak, vakító fény,
Szívemben újra itt a remény.
Hosszú fehér ruhád oltalmaz.

Vállamra ülsz, s figyelsz rám,
S megvédesz attól, mi vár.
Hosszú fehér ruhád melegít.

Szárnyad fénytollakból áll,
Egyikét elejted, lassan száll.
Hosszú fehér ruhád betakar.

Oltalmazol, melegítesz, betakarsz,
Minden szívben szeretetet akarsz.
Óh, Te naiv Angyal, Te ártatlan,
Ne ülj itt oly nagyon bágyadtan.

Ha megérted nyomban elrepülsz,
S más bûnös õrzõjének szegülsz.
Értsd meg, az emberek ilyenek,
Én most már végleg megpihenek.

Próbáltam tiszta szívû, jó lenni,
De rajtuk már nem segít semmi.
Drága Angyal, menj most tõlem,
Még biztosan hallasz felõlem.

Elküldelek, segítséged köszönöm,
Én teljesen megtaláltam örömöm.
Most másokon muszáj segítened,
Kik megtörve épp Téged keresnek.

3 megjegyzés: