Pünkösd ünnepe

Rating:	★★★★★
Category:	Other

Pünkösd

A pünkösd egyházi ünnep, amelyen a kereszténység a
Szentlélek eljövetelének emlékét üli meg.
A pünkösdi jelképek a szél, a galamb és a tüzes lángnyelv.


Húsvét után az ötvenedik napon tartják. Görög nevének
(πεντηκοστή, pentékoszté) a jelentése is 50, a magyar
pünkösd szó ebből származik. Hasonlóan a húsvéthoz,
egész héten át tart, de csak két nap nyilvános ünnep.
Tertullianus régi ünnepnek nevezi, tehát az apostolok idejéből való.
A katolikus egyházban van vigíliája böjttel, amelyen keresztvizet
szentelnek. A bérmálás szentségét pünkösd ünnepétől kezdve
szokás kiszolgáltatni a római katolikus egyházban.
Az ünnepről május hónapot pünkösd havának is nevezik.

A keresztény egyházi ünnep története a következő: Krisztus

mennybemenetele után, az ötvenedik napon az apostolok

összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a

szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra.

"Amikor pedig elérkezett Pünkösd napja, mindannyian együtt voltak"

(ApCsel 2,1). De hol jöttek össze? Az eredeti szöveg szerint

"ugyanazon a helyen, az emeleti teremben" (vö. ApCsel 1,13).

Vagyis nem más ez a terem, mint az utolsó vacsora helye.

Itt hangzottak el Jézus szavai szenvedésének és megváltó halálának

értelméről, és itt ígérte meg, hogy elküldi az Igazság Lelkét, aki

minden igazságra elvezeti őket. Itt hallották és látták először az

apostolok a feltámadt Krisztust, aki így köszöntötte őket: "Békesség nektek!

Vegyétek a Szentlelket!" (Jn 20,21-22). Igen, a Szentlélek, mint első,

egyetlen és igazi "ajándék" szoros kapcsolatban van a húsvéti

misztériummal és az utolsó vacsora termével.

Húsvét titkának csúcspontja ezért nemcsak a Feltámadás és a Mennybemenetel, hanem a mindeneket megújító záróünnep, a Pünkösd is.

Pünkösd ünnepén, az Egyház születése napján felragyog számunkra a dicsőséges Szentháromság végső, legnagyobb és legbensőbb titka, a végtelen isteni szeretet ajándéka. Pünkösdi, születésnapi ajándékként pedig épp ezt a legnagyobb ajándékot kapjuk mindnyájan, az Egyház élő tagjaiként, hisz "a nekünk ajándékozott Szentlélekkel kiáradt szívünkbe az Isten szeretete" (Róm 5,5 ).

Népszokások


A májusfát csoportba szerveződve állították a legények a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. Magas, sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket a kerítésoszlophoz rögzítettek éjjel vagy kora hajnalban. Általában színes szalagokkal, étellel-itallal is díszítették. Általában az udvarló legény vezetésével állították a fát, de egyes területeken a legények a rokonlányoknak is állítottak fát. Gyakran a közösségeknek is volt egy közös fája, aminek a kidöntését ünnepély, és táncmulatság kísérte.

Pünkösdi király

A középkor óta ismert szokás, ekkor ügyességi versenyen kiválasztották a megfelelő legényt, aki később a többieket vezethette, továbbá pünkösdi király minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a közösség fizette ki később. Ez a tisztség egy hétig, de akár egy évig is tartott. Gyakran ez alkalomból avatták fel a legényeket, akik ezentúl udvarolhattak, kocsmázhattak.

Tavaszköszöntés 


Már kora hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítés-lécei közé tűznek zöld ágakat, virágokat (bodzát, pünkösdi rózsát, jázmint) azért, hogy nehogy belecsapjon a házba a villám. Néhol a lányos házakra tettek ki zöld ágakat.
Az egyik legszebb szokás: a falu vagy város fiataljai kimentek a mezőre, erdőbe április 30-án éjfélkor, virágokat szedtek, azt hazavitték és azzal ékesítették magukat, otthonaikat. Minden egyes háznál megálltak, lakomáztak, ettek-ittak, jól érezték magukat.
Az ünnep hagyományos színei: a piros és a fehér, valamint a zöld lombok. A ház védelmére virágszirmokat hintettek szét, majd összesöpörték egy sarokba, és a ház köré hordták.

Pünkösdi királynéjárás
(Ének)
"Elhozta az Isten piros pünkösd napját,
Mink is meghoztuk a királykisasszonykát,
Nem anyától lettem, rózsafán termettem,
Piros pünkösd napján hajnalban születtem."

Eredetileg 4 nagyobb lány (később több) körbevisz a faluban egy ötödiket. Ő a legkisebb, a legszebb. Énekelnek, és jókívánságokat ismételgetnek. Megálltak az udvarokon, majd a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítettek ki, vagy letakarták őt fátyollal. Énekeltek, közben körbejárták a királynét, a végén pedig felemelték, s termékenységvarázsló mondókákat mondtak. Az énekek és a mondókák végén ajándékot kaptak. A Dunántúlon jellemző termékenységvarázslással összekötött szokás később adománygyűjtéssel párosult.

"Jácintus, jácintus, tarka tulipánus
Hintsetek virágot az isten fiának.
Nem anyámtól lettem, rózsafán termettem,
Piros pünkösd napján, hajnalban születtem.
Öreg embereknek csutora borockot,
Öreg asszonyoknak kemence kalácsot,
Ifjú legényeknek szegfübokrétájuk,
Ifjú leányoknak rózsakoszorújuk…"

Pünkösdölés

'Mi van ma, mi van ma
Piros pünkösd napja
Holnap lesz, holnap lesz
a második napja.
Andreás, bokrétás
feleséges, jó táncos,
Jól megfogd, jól megfogd
a lovad kantárját,
ne tipesse, ne tapossa
a pünkösdi rózsát."

Ekkor pünkösdi király és királyné párost a kiséretével jelenítettek meg, de volt, ahol lakodalmi menetet menyasszonnyal és vőlegénnyel. Ez a szokás hasonló a pünkösdi királynéjáráshoz, de ez elsősorban adománygyűjtésre szolgált. A gyerekek, vagy fiatalok csapata énekelve, táncolva végigjárta a falut, s adományt gyűjtött.



Reményik Sándor
(1890-1941)

A Lélek ünnepén
A Lelket lesem én.
A Lelket, amely több, mint költemény.
A Lelket, amely sosem volt enyém.
A Lelket, amely sosem lesz enyém.
A Lélek ünnepén
Szomorún zendül egyetlen igém:
"Hogy születhetik újjá, aki vén?"...
(1934 május 18)



A gyógynövény

A Kínában közel 2000 éve gyógynövényként termesztett, egyik legrégebbi kultúrnövényünk növénytani nevét (Paeonia, ejtsd peónia) a görög mitológia isteneit gyógyító orvos, Paion nevéből származtatják. A monda szerint Plútó sebeit gyógyította, kivíva ezzel Aszklepiosz (a gyógyítás istene) haragját, aki elől Plútó úgy rejtette el, hogy bazsarózsává változtatta. Más források nevét a paean szóra vezetik vissza, ez győzelmi éneket jelent. A pünkösdirózsát évszázadokon át elsősorban gyógynövényként termesztették (pl. Paeonia lactiflora). Gyökeréből készült kivonata többek közt paeoniflorint tartalmaz. A gyökérkivonattal sárgaságot, vese- és hólyaghurutot, reumát gyógyítottak. Bár, mint az általában lenni szokott, a növény mérgező, kivéve a tavasszal vagy ősszel kiásott gyökérgumókat. A fehér virágú- és a vörös virágú peóniák gyökérkivonatát ma is használják a homeopátiás orvoslásban.