2008. március 26., szerda

Wass Albert: Csillagvirágok


Wass Albert: Csillagvirágok

Mikor a tavasz osztja csókjait,
S a zöld erdőkön napsugár ragyog,
Felébrednek a nedves pázsiton
Piciny, fehér kis földi csillagok..

A harmatcseppes rétek bársonyára
Fehéren hull ezer csillagvirág,
Felette lágyan elsusog a szellő,
S az erdő szélén integetnek a fák..

Volt egyszer egy csillag...fényes.. ragyogó,
Ezüst sugártól tündökölt az ég
Reggel is sokáig oltogatta
Erős fényét a kékes messzeség...

Egyszer meglátott messze valahol
Egy sápadt fényű testvér csillagot...
De elvesztette.. s keserves bánatában
A horizonton végig vágtatott..

Aztán széthullott... ezer kis vadvirágra,
S a földre hullva többé nem ragyog...
A tölgyfaerdők pázsit szőnyegén
Keresik azt a sápadt csillagot..

Verseim piciny csillagvirágok,
S én egy hulló csillag vagyok,
Ezer darabra tépve lelkemet

4 megjegyzés:

  1. Kedves Zsuzsa!
    Nagyon szép, köszönöm szépen-:)))
    Szeretettel:Valentinus

    VálaszTörlés
  2. Édesanyám ezeket hivta csilag virágnak...pusz

    VálaszTörlés
  3. Ezek nárciszok, Veronika.. Én meg az erdei vadvirágról tudom,, hogy csillagvirág...
    Minden tájon másképp nevezik.

    VálaszTörlés