Babits Mihály: Karácsonyi ének
Mért fekszel jászolban, ég királya?
Visszasírsz az éhes barikára.
Zenghetnél, lenghetnél angyalok közt.
mégis itt rídogálsz, állatok közt.Bölcs bocik szájának langy fuvalmajobb
tán mint csillag-őr szele volna?
Jobb talán a puha széna-alom,mint a magas égi birodalom?
Istálló párája, jobb az neked,mint gazdag nárdusok és kenetek?
Lábadhoz tömjén hullt és arany hullt:kezed csak bús anyád melléért nyult...Becsesnek láttad te e földi testkoldusruháját, hogy fölvetted ezt?
s nem vélted rossznak a zord életet?
te, kiről zengjük, hogy "megszületett"!Szeress hát minket is, koldusokat!
Lelkünkben gyújts pici gyertyát sokat.
Csengess éjükön át, s csillantsd elénktörékeny játékunkat, a reményt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése