http://www.metnet.hu/?m=szamitogepes-elorejelzes
2012. április 12., csütörtök
2012. április 7., szombat
Dsida Jenő: Húsvéti ének az üres sziklasír mellett
Dsida Jenő: Húsvéti ének az üres sziklasír mellett
Sírod szélén szinte félve,
iszonyattal üldögélve,
ó – mekkora vád gyötör,
mardos, majdnem összetör:
mily látás a kétkedőnek,
törvény ellen vétkezőnek,
hogy üres a sírgödör.
Nyitott sírod szája szélén
sóhajok közt üldögélvén
szemlélem bús, elvetélt
életemnek rút felét
s jaj, – most olyan bánat vert át,
mily Jacopo és Szent Bernát
verseiből sír feléd.
Nincs gonoszabb, mint a hitvány
áruló és rossz tanítvány,
ki az ördög ösvenyén
biztos lábbal, tudva mén:
szent kenyéren nőtt apostol,
aki bűnbe később kóstol, –
Krisztus, ilyen voltam én.
Amit csak magamban látok,
csupa csúnya, csupa átok,
csupa mély seb, éktelen,
testem oly mértéktelen
volt ivásban, étkezésben,
mindenfajta vétkezésben
s undokságom végtelen.
Ó, ha tudnám, megbocsátasz,
s országodba bebocsátasz,
mint szúrnám ki két szemem,
mint vágnám le két kezem,
nyelvem húznám kések élén
s minden tagom elmetélném,
amivel csak vétkezem.
Bűneimnek nincsen számok.
Mindent bánok, mindent szánok
és a sajgás, mely gyötör
nem is sajgás, már gyönyör.
Hamuval szórt, nyesett hajjal
ér engem e húsvéthajnal
és az üres sírgödör.
Bámulok a nyirkos, görbe
kősziklába vájt gödörbe,
bénán csügg le a karom,
tehetetlen két karom…
Te kegyelmet mindig oszthatsz,
feltámadtál s feltámaszthatsz,
hogyha én is akarom.
Lábadozó régi hitben
egész nap csak ülök itten.
Lelkemet nagy, jó meleg,
szent fuvallat lepte meg,
lent az odvas, szürke barlang
mélyén muzsikál a halk hang,
ahogy könnyem lecsepeg.
Az én Uram újra él most,
országútján mendegél most,
áprilisban fürdik és
aranyozza napsütés,
ahol lépked, jobbra-balra
ezer madár fakad dalra
s ring, hullámzik a vetés.
Éneklő sok tiszta lánnyal,
liliomos tanítvánnyal
nem követlek, Mesterem.
Majd csak csöndes estelen
indulok, hol vitt a lábad,
földön kúszom könnybe lábadt
szemmel, szinte testtelen.
Fennakadva tüskeágon.
éjsötét nagy pusztaságon
étlen-szomjan vágok át,
nagy hegyeken vágok át,
mint eltévedt eb szimatja,
mely halódva is kutatja
vándor ura lábnyomát.
S közben dalolok az égről,
pálmás, örök dicsőségről,
vonszolván földdel rokon
testemet a homokon
s így ujjongván, nem is érzik,
hogyan sajog, hogyan vérzik
rögbe horzsolt homlokom.
Mert az égi útnak elve:
kúszva, vérzőn, énekelve,
portól, sártól piszkosan
menni mindig, biztosan…
S kopjék térdig bár a lábam,
tudom, az ég kapujában
utolérlek, Krisztusom!
2012. március 22., csütörtök
A Nyomorultak...
| Rating: | |
| Category: | Other |
A Nővéremmel voltam az előadáson. Fantasztikus volt, nagyon tetszett!
Történet
Jean Valjean kenyérlopás miatt kapott tizenkilenc évi börtönbüntetés és kényszermunka után szabadul, de megélhetéséért újra lopni kényszerül. Éjszakai szállásadójától ellopja ezüst gyertyatartóit. Mikor elfogják, a püspök ahelyett, hogy vádat emeltetne ellene, odaajándékozza Valjeannak a méregdrága tárgyakat. A gesztus mély nyomot hagy benne. Elhatározza, hogy becsülettel, kemény munkával a tisztességes életet választja. Letelepedik egy kisvárosban, ahol idővel befolyásos üzletember és polgármester válik belőle. A múltját viszont, ha akarná sem tudná elfelejteni, mert mikor egy áthelyezett börtönőr, Javert lesz a rendőrkapitány: felismeri benne régi foglyát, és Valjeannak újra harcolnia kell szabadságáért és megvédenie a szívéhez közelállókat a rosszindulatú támadásoktól...
Viktor Hugo regényének zenés változata Alain Boublil és Claude-Michel Schönberg többszörös Tony-díjas alkotása, minden idők legnépszerűbb és legtöbbet játszott musicalje. 1980-ban mutatták be először, Párizsban. Azóta a világ legnagyobb, legjobb zenésszínházai tűzték műsorukra, a közönség egyre nagyobb lelkesedésétől kísérve, mely napjainkig lázban tartja A nyomorultak musical egyre szélesebb rajongótáborát, akiknek számát immár a miskolciak is gyarapítani fogják.
Victor Hugo regénye alapján.
Szerző: Alain Boublil, Claude-Michel Schönberg
Zene: Claude-Michel Schönberg
Szöveg: Herbert Kretzmer, Alain Boublil, Jean-Marc Natel
Hangszerelés: John Cameron
Karmester: Váradi Katalin, Philippe de Chalendar
Rendező: Halasi Imre
Díszlettervező: Menczel Róbert
Színészek:
Jean Valjean - Sasvári Sándor, Homonnay Zsolt
Javert felügyelő - Szabó P. Szilveszter, Cseh Antal, Molnár Erik
Fantine - Varga Andrea, Hircsu Angelika
Eponine - Jancsó Dóra, Pataki Szilvia, Szűcs Kinga
Cosette - Pohly Boglárka, Vermes Tímea
Kis Cosette - Kántor Boglárka, Mikita Dorka Júlia, Zombori Zsanett
Pontmercy Marius - Sövegjártó Áron, Czuczor Dávid
Thénardier - Bakai László, Szirtes Gábor
Thénardier-né - Seres Ildikó, Molnár Anna
Püspök - Kincses Károly, Molnár Erik
Enjolras - Kis Domonkos Márk, Cselepák Balázs
Gavroches - Tarczali Áron Sebestyén, Nagy Soma, Kacsenyák Gábor
Forradalmárok - Cselepák Balázs, Gradsach Zoltán, Hegedűs Richárd, Irlanda Gergely, Keresztesi László, Kolozsi Balázs, Kovács Barna, Kriston Milán, Márton András, Nagy Nándor, Tötös Roland
Jelmeztervező: Laczó Henriette
Koreográfus: Krámer György
Zenei vezető: Váradi Katalin
Karigazgató: Regős Zsolt
Ügyelő: Orehovszky Zsófia
Súgó: Reiter Krisztina, Horti Zsuzsanna
Koreográfus-asszisztens: Fűzi Attila
Rendezőasszisztens: Radnai Erika, Kriston Szabolcs



3D - Vatikáni zenés látogatás
| Rating: | |
| Category: | Other |
Ez olyan szép, hogyha megnézed örök élményt ad, még akkor is, ha korábban már jártál ott....!! Vatikáni zenés látogatás.Mintha ott lennél. Kattints rá a linkre. Ott - ha egy számra mutatsz-megjelenik annak az épületrésznek a képe. Ha az egér bal gombját nyomva tartod és így viszed az egér mutatód jobbra vagy balra, akkor a kép is fordul - tehát bármit megnézhetsz fel is mehetsz, megnézni a mennyezetet. A kép bal alsó sarkában van egy + - jel - azzal pedig bármit kinagyíthatsz. Kellemes nézelődést!
2012. március 21., szerda
Zenés utazások - pps
Léghajóval Szentpétervár felett! - Nagyon szép légi felvételekkel.
Attachment: Sint - Petersburg gezien vanuit een zeppelin.pps
Térkép ismeretek - Tudod hol van? /Játék
| Rating: | |
| Category: | Other |
Magyarország

Európa

Afrika

Az Ókori Görögország

A világ legnagyobb virága
A Vikipédiában olvastam: A Amorphophallus titanum (óriáskontyvirág vagy titánbuzogány – a név a görög amorphos (formátlan), phallos (penis) és titan (óriás) szavakból származik) egy a kontyvirágfélék (Araceae) családjába tartozó növényfaj. Odoardo Beccari olasz botanikus fedezte fel 1878-ban Szumátrán.
2012. március 6., kedd
Minimondus - Klagenfurt
Nézd meg a PPS-t is!

Mi még 1992-n jártunk itt. Mostanában kaptam egy szép PPS-t a Minimondusról, ahol mi is eltöltöttünk majdnem egy egész napot. Rengeteg fotóm van, de az még régi fényképezőgéppel készült és sokat kellene szkennelni, mire fel tudnám tölteni:)
Így most szeretném megosztani a régi élményünket azokkal, akik nem jártak még itt.
Rengeteg gyaloglás, mire az ember bejárja ezt a kis "csodákkal" teli parkot. A végén találtunk egy "frissítő, izomlazító" gépet, fantasztikus volt. Valami nagyon kevés shillingért "kirázta" belőlünk a fáradságot.
Azért teszek ide saját képet:)


Mi még 1992-n jártunk itt. Mostanában kaptam egy szép PPS-t a Minimondusról, ahol mi is eltöltöttünk majdnem egy egész napot. Rengeteg fotóm van, de az még régi fényképezőgéppel készült és sokat kellene szkennelni, mire fel tudnám tölteni:)
Így most szeretném megosztani a régi élményünket azokkal, akik nem jártak még itt.
Rengeteg gyaloglás, mire az ember bejárja ezt a kis "csodákkal" teli parkot. A végén találtunk egy "frissítő, izomlazító" gépet, fantasztikus volt. Valami nagyon kevés shillingért "kirázta" belőlünk a fáradságot.
Azért teszek ide saját képet:)

Klagenfurt:
Karintia 90 000 lakosú fővárosa a róla elnevezett tágabb medencében, a Wörthi-tó (Wörthersee) keleti végében. A város 445 méter tengerszintfeletti magasságban fekszik. A tópartig csak az utóbbi időkben nyújtózkodott ki. Fontos vasúti és közúti csomópont. Északkeleti részét a Glan folyó szeli át, amely 8 km-rel keletebbre a Gurkba ömlik.
Magyar vonatkozása is van, itt tartották internálva Görgey Artúr tábornokot 1849-1867 között.Karintia 90 000 lakosú fővárosa a róla elnevezett tágabb medencében, a Wörthi-tó (Wörthersee) keleti végében. A város 445 méter tengerszintfeletti magasságban fekszik. A tópartig csak az utóbbi időkben nyújtózkodott ki. Fontos vasúti és közúti csomópont. Északkeleti részét a Glan folyó szeli át, amely 8 km-rel keletebbre a Gurkba ömlik.
Attachment: Minimondus - Klagenfurt.pps
2012. március 3., szombat
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)






























